Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

A felmenők <;s oldalági rokonok öröklése 151 múlva létesült s igy a felperes az ajándékozás létrejöttekor az örökhagyóval sem örökbefogadási jogviszonyban, sem törvényes rokoni kötelékben nem állván, ez alapon őt a keresettel érvényesíteni kivánt jog nem illetheti, mert a későbbi örökbefogadásnak visszaható erő nem tulajdonitható. (Curia 1909 márczius 11. 4827/908. sz. a. — A Curia I. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) Törvényeink szelleme és a törvényes gyakorlat szerint az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó szülők irányában ugyanazon jogokkal és kötelezettséggel bir, mint a törvényes házasságból származó gyermek, ennélfogva őt az örökbefogadó után a törvényes örökösödési jog is megilleti. C. 4218/91 (Gr. VII. 338. 1.) Az örökbefogadónak szülői és örökbefogadott gyermek között rokonság nem létesül és igy családjogi viszonyon alapuló követeléseket, mint aminő a törvényes osztályrész is, az örökbefogadó szülői után nem érvényesitheti. C. 1906 márcz. 14. 10333/904 (Gr. XIII. 442. 1.) Az örökbefogadás sem az örökbefogadottak között, sem ezek és törvényes gyermekeik között rokonsági köteléket és ennek következtében törvényes öröklést meg nem állapit. C. 1908 febr. 13. 3148/907 (Gr. XV 489. 1.) 6. A felmenők és oldalági rokonok öröklése. (Tervezet 1811—1815. §.) I. Az ági örökösök igénye semmi esetre sem terjedhet ki többre, mint arra, hogy visszakapják a közös szülők jogán azt a vagyont, ami a közös szülőktől, a közös törzstől az örökhagyóra hárult. — II. Az özve§ryi jog korlátolását csak a leszármazó örökösök lévén jogosítva kérelmezni: leszármazó nem létében az özvegyi jog az egész hagyatékra s igy az abban rejlő ági értékre is feltétlenül kiterjed. (Curia 1908. november 26. 3558/908. sz. a. VIIL p. t.) Ági vagyonnak csak az a vagyon tekinthető, amely osztály tárgyául szolgált, s amelyre jogközösség létezett. A vagyon kizáróan csak arra az elődre és annak ivadékára nézve bir ági minőséggel, akitől a vagyon származik. C. 2640/86; 4/89; állandó gyakorlat (Gr. VII. 346. 1.) A törzstől származó és az ági vagyonhoz tartozó tárgyak, amenynyiben azok a hagyatékban találtatnak, természetben szállanak vissza az ági öröklésre jogosultakra és csak az esetleges javitás és beruházás vonható a szerzeményi vagyon fogalma alá, ellenben a javak forgalmi értékének emelkedése, mint szerzemény figyelembe nem jöhet. (M. k. C. 1908. deczember 10-én 3216. sz.) V. ö. C. 6199/901 (Gr. VII. 351. 1.) A hagyatéki vagyonra nézve az a vélelem forog fenn, hogy szerzeményi minőségű s e vélelem ellenében azt, hogy a hagyatékban ági vagyon foglaltatik, az tartozik bizonyitani, aki mint ági öröklésre hivatott, ebbeli jogánál fogva a hagyatékból az ágra vissza szálíandó vagyont, vagy annak értékét igényli. C. 1905 febr. 15. 7337 (Gr. XII. 256. 1.) A meglevő ági vagyon értékének a forgalmi viszonyok folytán előállott éi lékemelkedése nem képez szerzeményt. C. 1906 nov. 20. 9260 (Gr. XIV. 711. 1.)