Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

Házasság fölbontása 111 76—80. §§-aiban foglalt jogszabályok értelmében a másik há­zasfél által csak a házasság megkötése után elkövetett vétkes cse­lekmény alapján kérhető, ilyet felperes pedig fel sem hozott és igy felperesnek keresete egészben alaptalan lévén, az elsőbiróság ítéletét az itt felhozott okokból helybenhagyni kellett. (C. 1909. október 6-án, 4627. sz.) Tanuk vallomásával bizonyított azzal a ténynyel szemben, hogv a nő férje távollétében egy vendéglő helyiségében megjelent, anélkül azonban, hogy viselkedésében alaposan kifogásolható magatartást i<« nusitott volna, a házastársi kötelességeket nem sértette meg oly súlyo­san, hogy ennek következtében vele szemben a H. T. 80. §-ának A) pontjában meghatározott bontó ok megállapítható volna. (M. k. C. 1909. nov. 3-án 3783.) A házastársnak a békéltetési tárgyaláson tett azon kijelentése, hogy kész kibékülni, megbocsátásnak nem tekinthető. A kir. Curia: Igaz ugyan, hogy alperes az 1908. okt. 22-én tartott utolsó békéltetés alkalmával felvett jegyzőkönyvben azt a ki­jelentést tette, hogy kész kibékülni és a házasság felbontását ellenzi; ez a kijelentés azonban megbocsátásnak és a viszontkeresettől elál­lásnak annál kevésbbé tekinthető, mert az idézett jegyzőkönyv nem a per tárgyalásáról, hanem csupán a békéltetés megkisérléséről vétetvén fel, alperesnek e jegyzőkönyvben tett nyilatkozata csak az alperes által a per folyamán ismételten hangoztatott annak az álláspontnak fentartása, hogy ő férjével kibékülni hajlandó, ami természetesen csak arra az esetre értendő, ha felperes is kész lenne kibékülni, de ebből az alperes jogi képviselője közben­járása nélkül tett nyilatkozatból feltétlen és végleges joglemon­dás, ennek kifejezett kijelentése nélkül ki nem magyarázható. (1909. évi november hó 2-án, 2221. sz.) (85. §.) Tekintve, hogy a házasság felbontása mind a két félre nézve csak egységesen mondható ki s igy abban az esetben, ha a házasság az alsó­biróság által a kereset és viszonkereset alapján mindkét fél hibájából bontatott fel, de az Ítélet ellen csak az egyik fél él felebbezéssel, a házasság felbontásának kérdése a házassági viszony egyeségességénél fogva a másik félre nézve is hivatalból felülvizsgálandó. (M. k. C. 1909. márczius 9-én 5202/1908. P. sz.) V. ö. C. 1902 jan. 14. 4504/901 (Gl. II. 1. 99. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents