Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

Házasság felbontása 105 Életközösségi felhívás szinlegessége. C. 1897 jun. 23. 2545. C, 1897. okt. 19. 1522 (Gl. II. 1. 26—28. 1.) , V. ö. C. 1901 nov. 14. 6303 (Gr. VII. 54. 1.) Felperes keresetét nein csupán a H. T. 77. §-a a) pontjára, hanem a 80. §-ra is alapítván s alperes ugyancsak az utóbbi szakasz alapján viszonkercsetet is emelvén, miután a 80. §-ra alapitott kereseti és viszonkereseti kérelem felett a törvény által parancsolólag előirt különélésre megszabott időnek lejárta előtt érdemleges Ítélet nem hozható s miutáu a házassági kötelék egységes voltánál fogva annak fentartása vagy felbontása tárgyában, habár a kereset több bontó okra is van alapítva, egységesen egy Ítélet hozandó, ennélfogva az ágy és asztaltól való különélést kimondó alsóbirósági Ítéletben, a bíróság a H. T. 77. §-ának a) pontjára alapitott felperesi kereseti kérelem fölött nem határozhat. (M. k. C. 1908. október 21-én 3828. sz. a.) V. ö. C. 1902 szept. 17. 4678 (Gr. VII. 53. 1.) C. 147/901 (Gr. VII. 55. í) A házasság felbontása az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §. a) és 88. §. a) pontjai alapján az ezen szakaszokban meghatározott különböző jogi természetnél fogva együttesen sikerrel nem kérhető. C. 1905 jan. 18. 5054 (Gr. XII. 239. 1.) A házassági kötelék egységes voltánál fogva abban az esetben, ha a bontás kimondása kereset és viszonkeresettel szorgalmaztatik, a bontás kérdésében ugy a keresetet, mint viszonkeresetet érdemlegesen elbíráló egységes Ítélet hozandó, ennek következtében az ágy és asztaltól való különélést elrendelő ítéletben a bíróság a H. T. 77. §. a) pontjára alapitott kereseti kérelem felett érdemlegesen nem határozhat. (M. k. C. 1908. deczember 1-én 2632. sz.) A H. T. 77. és 80. §-ai sem alternative, sem cumulative meg nem állhatnak. C. 1901 márcz. 28. 6801 (Gr. VII. 58. 1.) A földmives osztályhoz tartozó házasfelek egyike vagy másika sem köteles eltűrni, hogy a másik házastárs által vagy ennek hozzátartozói által bántalmaztassék s azon család körében, amelyben bántalmazzák, sem megmaradni, sem oda visszatérni nem köteles, ellenben a férj az ő nejét minden bántalmazástól megvédeni köteles, alperes mint bántalmazott fél nem tekinthető olyannak, mint aki az őt me^ nem védő felperest szándékosan és jogos ok nélkül hagyta el és olyannak sem, mint aki a bírói felhívásnak igazolatlanul nem tett eleget. A pécsi kir ítélőtábla: Az a tény, hogy valamelyik fél kijelenti, hogy állításait bizonyitani nem tudja, azonban ennek daczára mégis bizonyítékokra hivatkozik, a bíróságot nem zárja el attól, hogy a beszerzett bizonyítékokat mérlegelve, megállapítsa, vájjon sikerült-e a kifogásoló félnek a perdöntő tények bizonyítása, avagy nem sikerült; a kir ítélőtábla pedig különös tekintettet a válóperek természetére s a fenforgó esetben feleknek életvi-