Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

04 Személy jog hogy az alapító oklevél . . . VI. pontja szerint, aki egyszer elnyerte e segélyre a kinevezést, attól többé el nem vehető, mig tanulmányait be nem fejezte. . . . A m. kir. közigazgatási biróság ... a (miniszter) hatásköri kifogásának helyt adott, . . . mert a panaszos családi alapitványnyal szemben fennálló jogigényében szenvedett sérelem miatt adott ne panaszt, már pedig az ezen körbe tartozó vitás kérdéseket sem törvény, sem szabályrendelet a közigazgatási bírósághoz nem utalta . . . K. Imre ezután a beszterczebányai járásbíróságnál keresetet indított az alapítványt kezelő beszterczebányai káptalan ellen, az 1906/1907. iskolai évre járó 400 korona nevelési-segély kifizetése iránt . . . A járásbíróság azonban . . . alperes pergátló kifogásának helyt adott és a pert megszüntette, mert törvényeink rendelkezése szerint az összes alapítványok, kivétel nélkül, az állam felügyeleti joga alá tartoznak és mert ezen felügyeleti jog tekintetében alaptörvényül tekintendő 1723: LXX. t.-cz. rendelkezése szerint ugy az egyházi, mint a más czélu kegyes alapítványok felügyeletét Ő Felsége magának fentartotta, ezt a jogát, a helytartótanács, 18(57. óta pedig a felelős minisztérium utján gyakorolja, ennélfogva annak elbírálása, hogy egy alapítványi ösztöndíj kit és egyáltalán megillet-e, a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A beszterczebányai törvényszék, mint felebbviteli biróság 1908. évi május 27-én E. 49. sz. a. hozott végzésével a járásbíróság végzését helybenhagyta indokai alapján és még azért, mert ha a kereset tárgya vagyonjogi, tehát a magánjog körébe tartozó kérdés is, e kérdésnek polgári peruton való elbírálása ki van zárva akkor, amidőn külön törvény annak elintézését a közigazgatási útra tartja fenn . . . A rendelkező részben foglalt döntésére a hatásköri bíróságot a következő okok vezették: Az ez ügyben eddigelé eljárt hatóságok . . . között hatásköri összeütközés nyilvánvalóan nem keletkezett, mivel ugy a közigazgatási biróság, mint a rendes biróság, döntéseikben egyaránt azt az álláspontot foglalták el, hogy a közigazgatási hatóság részéről érdemi elbánásban részesített panaszos ügyben az eljárásra egyáltalán nem hivatottak. Kérdés lehet tehát most már csupán az, hogy az által, hogy az eljárt hatóságok közül mind a közigazgatási biróság, mind a rendes biróság jogerősen kimondották azt, hogy az ügy az ő hatáskörükhöz nem tartozik, felmerült-e vagy sem, az 1907. évi LXI. t.-cz értelmében hatásköri összeütközésnek minősülő eset? Ilyen eset az id. törv. 1. pontjában foglaltak értelmében felmerült volna akkor, ha az volna megállapítható, hogy az ügyben való eljárásra a rendes biróság, vagy a közigazgatási biróság közül az egyik hivatott.