Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 14. 1907 (Budapest, 1909)

92 Rtk. 381. §. 2 P. cselekmény, nem lehet az akkor sem, ha városi fogyasztási adóról van szó. E kérdéssel egyik biróság Ítélete sem foglalkozott. Csalás elhatárolása a kuruzslástól. 193. Vádlott megtudván A. J.-lói hogy kis gyermeke beteg, elment A. házához, a hol annak állítása mellett, hogy á rontásban levő gyermeket meg tudja gyógyítani, holott tudta, hogy a gyermeket betegségéből ki nem gyógyíthatja, a gyermekhez többször megjelent s egy üvegből, melyben víz volt, a gyermeket többszín megkenette, mi által nevezett A. J.-t arra nézve, hogy a gyermeket betegségéből ki tudja gyógyítani, abból a czélból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, tévedésbe ejtette és tévedésben tartotta, s ezen az uton tőlük különböző alkalmakkor pénzt csalt ki, mi által sértett feleknek 245 korona erejéig kárt okozott. C.: Minthogy vádlottnak jelzett eljárása a ravasz fondorlatot is magában foglalja, a mennyiben a nem kellő műveltségű és gyermekük sorsa iránt aggódó szülőkkel (a sértett felekkel) jobb tudo mása ellenére elhitette, hogy a beteg gyermeküket ki tudja gyógyiniat : a felsorolt tényekhez képest a vádbeli tett a Btk. 379. és 380. §§-aibá ütköző csalás bűntettének összes alkatelemeit kimeríti. (907. ápr. 16. 3745-) Btk. 381. §. 2. p. Biztosítási ajánlatok közvetítésével való megbízás nem hoz létre, meghatalmazotti viszonyt. 194. Vádlott az Adria biztosító társaság levélnyomtatványának felhasználásával D. I.-nak levelet küldött, melyben a valóságnak meg nem felelően az Adria biztosító társaság nevében arról őrt esitette, hogy a bizt. dijak felvételére fel van jogosítva, ez után D. I.tól 68 korona 34 fillért biztosítási dij czimén tényleg fel is vett, mi ált a! D. I.-t megkárosította. C.: Vádlott az alsófoku bíróságok megállapítása szerint, a vádbeli cselekményt mint biztosítási ügynök követte el, a biztosítási ajánlatok felvételével megbízott ügynök azonban meghatalmazottnak nem tekinthető, mert a magánjog elvei szerint meghatalmazott az, a ki megbízás folytán, a megbízatása körében, másnak nevében jogügyletek kötésére, tehát oly cselekmények előterjesztésére van jogositva, melyek által jogok szereztetnek, megváltoztattaknak vagy megszüntettetnek és melyek által maga a meghatalmazó jogokat szerez, vagy kötelezetttséget vállal, a miből következik, hogy a jogügyletek ellátására irányuló megbízás nélkül meghatalmazási jogviszony nem keletkezhetik. Minthogy pedig jelen esetben vádlott, mint ügynök csupán a biztosítási ajánlatok közvetítésére bírt hatáskörrel, de biztosítási ügyletek önálló kötésével meg nem bízatott: vádlottnak meghatalmazotti minősége hiányozván, cselekménye a Btk. 381. §-ának 2. pontja alá nem esik. (907. márcz 19. 2759.)