Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 14. 1907 (Budapest, 1909)

82 Btk. 351. § s a tehenét szarvánál fogva tartotta, F. I. azt mondta a vádlott társainak; üssék a sértettet, a minek következtében Sz. V. vádlott a sértettet arczon ütötte, S. Gy. pedig baltanyéllel ütött a sértett kezére, a sértett az erőszaknak engedve tűrte, hogy tehenét elhajtsák. C.: Minthogy az 1894: XII. tcz. 84. §-a a mezőőrt is csak arra jogosítja fel, hogy a mezei kártételen ért egyént alkalmas zálog hiányában, vagy ha az illető alkalmas zálogot adni vonakodik, a községi elöljárósághoz kisérheti, de nem ad neki jogot arra, hogy napok múlva erőszakkal zálogot vegyen, a vádlottaknak az a tette, hogy a sértettet a tehene zálogbavételének tűrésére erőszakkal kényszeritették, jogtalan volt. De nem hiányzik a cselekményből a vagyoni haszonszerzésre irányuló czél is, mert vagyoni haszon alatt nem pusztán a vagyonnak számokban meghatározható értékű gyarapodását, hanem minden vagyoni előnyt, tehát valamely követelésnek záloggal való biztosítását is kell érteni, az 1894: XII. t.-cz. 104. és 105. §§-ai szerint pedig a mezei kártételért zálogbavett állat a kártérítés biztosítására is szolgál. Ezeknél fogva a zsarolás vétségét illetően a semmiségi panasznak a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjára fektetett részét, mint alaptalant el kellett utasítani. (907. márcz. 14. 2591.) Vagyonrongálásra irányuló fenyegetés. 173/a. Vádlott, ki sértettnek a kávéházában, mint fizetőpinczér volt alkalmazva és kit a sértett szolgálatából elbocsátott, ettől a felmondási időre járó bérét követelte és mert a sértett ezt megtagadta, öt azzal fenyegette, hogy ha bérét ki nem fizeti, akkor a kávéházban levő tükröket és a helyiség ablakait beveri. C: E tett bűncselekmény, mert abban a zsarolás kísérletének összes alkotó elemei felismerhetők. Jelesen: fenforog a vádlott cselekményében a vagyoni haszon megszerzésére irányuló czélzat, mert a bérének kifizetését követelte és ezen vagyoni haszon megszerzését jogtalan uton kísérelte meg, mert e végből a sértettel szemben fenyegetést használt. Ez a fenyegetés pedig a sértettnek megfélemlítésére és ennek behatása alatt a fenyegetésnek megfelelő cselekvőségre való kényszerítésre alkalmas eszköznek jelentkezik. (907. máj. 16. 4873.) Btk. 351. g. A fenyegetés — befejezés. Az állás — vagyoni haszon. 174. A Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján bejelentett semmiségi panasz okai szerint vádlott már á sértetthez intézett levelének megírása idejében tudta azt, hogy H. dohánygyári aligazgató nem bírt a kinevezés jogával; tudta, hogy befolyásával sem szerezhet neki állást. A levelet sem állás szerzése végett; hanem olyan czéizattal irta, hogy H. a vádlott kineveztetését gátló jelentését