Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 14. 1907 (Budapest, 1909)

Btk. 274. §. 6] = Hogy a Bp. 475. §. esetében vétség miatt is bocsátható ki elfogató parancs vagy nyomozólevél: ezt a C. már 1904. febr. 24-én 1703. sz. a. jogegység érdekében hozott határozatában is kimondotta. Btk. 274. § A mentelmi jog védelme alatt elkövetett sértések viszonzása sajtó utján. E sértések figyelembevétele rendkivüli enyhitő körülmény gyanánt. 120. Főmagánvádió országgyűlési képviselő, vádlott lapszerkesztő volt. Az utóbbi rágalmazó és becsületsértő cikkeket irt főmagánvádló ellen, melyek miatt felelősségre vonatván, védelmül azt hozta fel, hogy főmagánvádió őt az országgyűlésen ismételve megsértette. A bpesti tsz., mint esküdtbíróság e védekezést bizonyítás tárgyává tette, így különösen megengedte vádlottnak annak bizonyítását, hogy amiket róla főmagánvádió a képviselőházban mondott, nem felelnek meg a valóságnak. E bizonyítás részben sikerült is, minélfogva a bíróság vádlott előző megsértését enyhitő körülményül vette s ennek figyelembe vételével őt egyrendbeli rágalmazás és kétrendbeli becsületsértés miatt 2 hónapi fogházra ítélte. Bpesti tsz. mint esküdtbíróság: Enyhitő körülményekül vette figyelembe a bíróság, hogy a két első közlemény megjelenésére a főmagánvádió adott okot, midőn a „Magyar Szó"-t a képviselőházban a megfizetettség, majd a szándékos misztifikáció vádjával illette, — jóllehet — jelesül az utóbbi vádra nézve bizonyítást nyert, hogy a „Magyar Szó" az illető beszédet teljesen a hivatalos „kék" nyomán közölte. Ez enyhitő körülményeket azonban nem találta annyira nyomatékosoknak és azonosoknak a bíróság, hogy a 92. §. alkalmazására alapul szolgálhattak volna. C.: Alaposnak kellett felismerni a Bp. 385. §. 3. pontjára fektetett panaszt azért, mert az a körülmény, hogy a főmagánvádió a „Magyar Szó"-t a vádlott szerkesztésében megjelenő lapot, a képviselőházban megfizetettség, majd teljesen alaptalanul a misztifikáczió vádjával illette, így tehát a vádlottat igen érzékenyen sértette s a vádlott ennek hatása alatt irta a két első sajtóközleményt, ez oly nyomatékos enyhitő körülmény, amelynél a felhozott súlyosító körülmények mellett is a cselekményre a törvény által meghatározott fogház mint főbüntetés tulszigorunak jelentkezik minélfogva a C. vádlott főbüntetését a Btk. 92. §. alkalmazásával a Btk. 102. §-ának megfelelően minden cselekménye után pénzbüntetésben állapította meg. (1906. ápr. 9. 3748.) = Ehatározat jelentősége az, hogy a bíróság cognitiója tárgyává tette az országgyűlési képviselőnek, mint ilyennek, a képviselőházban, tehát a mentelmi jog védelme alatt tett nyilatkozatát. Vádlott e sértést mint viszonvádat (Btk. 274.) nem érvényesíthette és így csak enyhitő körülmény gyanánt kívánta azt figyelembe vétetni. Kérdés, hogy e szempontból vizsgálat tárgyává te-