Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 14. 1907 (Budapest, 1909)

Btk. 165., 166. §§. vádlott pedig ugyanezen alkalommal öklével az asztalra ütve. az iskolaszéki elnökkel szemben fenyegető állásba helyezkedve, a csengetyüt annak asztalához hozzávágta s az időközileg megválasztott iskolaszéki tagokról szóló névjegyzéket Sz. I. iskolaszéki jegyző kezéből elkapta és azt összetépte. C.: Ezek a tények a Btk. 165. §-ban foglalt rendelkezésnél fogva bűncselekményt képeznek azért, mert kifejezetten ,,a népiskolai hatóságokról" szóló 1876. évi 28. tcz. 1. §-a azon hatóságok között, a melyek a népiskolaügy „közigazgatását" eszközlik, az iskolaszékeket is felsorolja, a törvény 11. §-a pedig a felekezeti iskolaszékek alakítását is kényszeritőleg elrendeli; mert továbbá a törvény az iskolaszékek között, az állami, községi vagy felekezeti jellegét tekintve, a hatáskörükbe utalt teendőket illetőleg különbséget nem tesz, eme teendőket pedig a 13. §. akként szabályozza, hogy az iskolaszékek nemcsak gondozó tevékenységet fejtenek ki, hanem rendelkezési joggal is birnak. Mihez képest a felekezeti iskolaszékek is, a törvény által hatáskörükbe utalt teendők végzésénél a Btk. 164. §-ban emiitett közigazgatási hatóság lévén ,,a hatóságok" részére általában biztosított büntetőjogi oltalom alatt állanak; másrészt pedig a használt fenyegetés, a Btk. 167. §-ban megjelölt veszélyes fenyegetésnek ismérveit tartalmazván: a valónak elfogadott tények szerint vádlottak a hatóság küldöttségét alkotó iskolaszéki elnököt és jegyzőt, az iskolaszéknek választás utján szándékolt megalakításában tehát a törvény meghagyásának végrehajtásában erőszak és veszélyes fenyegetés által akadályozták. (1906. máj. 10. 4942.) Btk. 165., 166. §. Fel nem esketett rendőr is hatósági közeg. 51. Vádlottak két rendőrt, a kik próbaszolgálatot teljesítvén, esküt még nem tettek, hivatalos eljárásukban erőszakosan akadályozták és e közben rajtuk könnyű testi sértést okoztak. A rendőrök a testi sértés miatt nem kivánták vádlottak megbüntetését. A tsz. ennélfogva vádlottakat a testi sértés vádja alól fölmentette, a pécsi T. pedig az elsőfokú Ítéletnek felebbezéssel meg nem támadott e részét érintetlenül hagyta. Pécsi T.: Vádlottak bűnösségét a kir. ítélőtábla is megállapította, mert a két rendőrnek teljesen egybehangzó és az orvosi látleletekkel támogatott vallomása kétségtelenné teszi, hogy vádlottak a hivatalos eljárásban lévő rendőri közegeket eljárásukban akadályozták az által, hogy őket tettleg bántalmazták. Hogy pedig ezt nem tették, beszámithatalan részeg állapotban, a mellett az is bizonyít, hogy az eset még a bál kezdetén 7—8 óra tájban történt. Nem változtat vádlottak bűnösségén az a körülmény sem, hogy a rendőrök még próbaszolgálatot teljesítvén, felesketve nem voltak. (1906. márcz. 5. 543. sz.)