Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 14. 1907 (Budapest, 1909)
Btk. 77., 79. §§. 9 társi cselekményt követett el, mindkét alsóbiróság tévedett, a mikor R. Sz.-né vádlottat csak mint bűnsegédet mondotta ki bűnösnek. (1907. jan. 31. 1004. sz.) Btk. 77. §. A Btk. 77. §-ában meghatározott kényszerítés sértettől nem eredhet. 14. C.: K. M.-né védője a következő kérdés feltételét kérte: „Ha igen, igaz-e, hogy özv. K. M.-né a főkérdésben foglalt cselekményt (Btk. 278. §.) K. M.-nak ama veszélyes fenyegetése által kényszerítve követte el, mert K. M. megölt őt és hozzátartozóit életük kioltásával ismételten megfenyegette és megtámadta s ez a veszély máskép elhárítható nem volt?" E kérdésben nyilvánvaló, hogy a védő a Btk. 77. §-ában meghatározott beszámithatóságot kizáró, tehát a büntethetőséget megszüntető okra vonatkozóan akart az esküdtekhez külön kérdést intéztetni. A Btk. 77. §-ában meghatározott beszámítást kizáró okra vonatkozóan indítványozott kérdés mellőzése miatt bejelentett semmiségi panasz alaptalannak találtatott, mert a törvénvszék mint esküdtbíróság a Bp. 361. §-ának megfelelően a törvényből merite+t helyes okoknál fogva utasította el az özv. K. M.-né védőjének az általa javaslatba hozott kérdés feltételére vonatkozó indítványát, midőn az e tárgyban hozott végzésben a törvénynek megfelelően kimondotta, hogy a Btk. 77. §-ában meghatározott kényszerítés ezen szakasz világos értelme szerint csak egy harmadik személytől s nem a sértettől eredhet s csupán akkor szünteti meg a cselekmény beszámithatóságát, ha a közvetetlen veszély nem volt elhárítható; a védő által javaslatba hozott kérdések szerint pedig özv. K. M.-nét a sértett s nem egy harmadik személy kényszeritette a \ ádba vett cselekmény elkövetésére. A védő tehát olyan körülmény fenforgására vonatkozóan kívánt az esküdtekhez kérdést intézni, a mely özv. K. M.-né cselekményét illetően teljesen közömbösek, annak feltétele tehát helyesen tagadtatott meg. (1906. decz. 5. 10,762. sz.) Btk. 79. §, Jogos védelem nem forog fenn az aránytalanul gyenge egyén támadásával szemben, ha ez sérelem nélkül is lefegyverezhető. 15. C.: A Bp. 385. §-ának 1. c) pontjára vonatkozólag alaptalan a jogos védelem esetének meg nem állapítása miatt emelt semmiségi panasz, mert, habár valónak fogadta el a T. azt, hogy a sértett felemelt bottal támadta meg a vádlottat, megállapította azt is, hogy a vádlott erőteljes férfi, mig a sértett munkaképtelen, önmagával is tehetetlen aggastyán, kit a vádlott a bot elvétele által lefegyverzett s azután ugyané bottal vert meg. Eme tényekből tehát helyesen vonta le a T. azt a következtetést, hogy vádlott tette valamely őt közvetlenül s veszélyesen fenyegető támadás elhárítására szükséges