Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 14. 1907 (Budapest, 1909)

Btk. 69. §. 2. p. ehhez való viszonya tekintetében a törvény nemcsak szabad kezet engedett, hanem ezenfelül a 74. §-ban felállitotta azt a szabályt is, hogy a személyes tulajdonságok a részesekre ki nem hatnak. Hogy pl. valamely részes szándéka előre megfontolt-e, ez az illetőnek oszthatlan személyes tulajdonsága, mely még a felbujtóra sem hat ki, ha nála fenn nem forog. Mert az élet produkál ilyen esetet is! Az elgyötört feleség elkeseredése végső fokán pénzbeli jutalommal reábir valakit férje megölésére. Még magához sem tért, a felbujtott néhány napi, esetleg órai megfontolás után elvégezte már szörnyű munkáját. Az igazsággal ellenkeznék gyilkosság miatt elitélni az asszonyt csak azért, mert a felbujtás ,,a tettességgel szoros kapcsolatban" van. Sem az élet, sem a tudomány, sem a törvény nem kötelez ily automatikus correlatióra, hanem öntudatos individualisatióra. A felbujtó igenis lehet bűnös szándékos emberölésben, mig a tettes gyilkosságban és viszont — szándékuk intensitása szerint. Helytelen tehát a fennebbi kérdésfeltétel, mely kényszerü függést teremtett a tettesekre és a felbujtóra vonatkozó kérdések között. Ily körülmények között az esküdtszéknek nem volt szabad választása. Külön kérdést kellett volna feltenni arra, vájjon „előre megfontolt szándékkal" birta-e rá K. M.-né a tetteseket a cselekményre s külön arra, vájjon „szándékosan, de nem előre megfontolt szándékká1 " Btk. 69. §. 2. p. Bünsegélyt megállapító cselekmény lopásnál. 8. R. M. v. a lopás elkövetése előtt megállapodott B.' B. vádlottal, hogy a lopás elkövetését lehetővé teszi, ebből a czélból R. M. vádlott B. B. vádlottat a helyi viszonyokkal megismertette, vele G. S. nevét és lakezimét abból a czélból közölte, hogy K. S. sértettnek hon levő cselédjét hazulról elküldhesse s a cselekmény elkövetése után a lopásból eredő óra elzálogosításánál közreműködött s B. B. vádlottnak segítséget nyújtott arra, hogy a hatóság üldözése elől meneküljön. C: R. M. vádlottnak eme magatartása megvalósítja a B. B. vádlott által elkövetett lopás bűntettében a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerint való bünsegédi részességet. (1906. aug. 16. 7787. sz.) Segéd t. sértésben, a ki az üldözésben résztvesz, bár a bántalmazásnál csak jelen van. 9. C.: Minthogy bünsegédi tevékenység megállapításához nem a tett végrehajtása, hanem csakis annak előmozdítása szükséges; s minthogy M. I. vádlott társával bántalmazási szándékból üldözőbe vette a sértettet s a K. L. által kifejtett huzamosabb tettlegesség elkövetésekor folytonosan jelen volt s igy egyrészt K. támadó erejét fokozta, másrészt pedig sértettnek védekezését csökkentette; nem