Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

Btk. 310. §. 89 a szokásos előző figyelmeztető jelzés nélkül indította meg, R. pedig az által okozta, hogy abban a munkateremben, a mely felügyelete alatt állott, s a melyben a gép volt, tudva azt, hogy a gép kezelését mint veszélyes müvelet teljesítését egy koránál fogva megbizhatlan egyén teljesiti, a gép megindítására megbízást adott a nélkül, hogy annál jelen volt és arra felügyelt volna, a Btk. 310. §-ában foglaltakra tekintettel R.-t illetőleg bűncselekményt képez annál inkább, mert a bekövetkezett káros eredményt közönséges gondosság vagyis felügyeleti kötelességének teljesítésével elháríthatta volna. (905. nov. 23. 10032.) b) fölmentés. 175. C: Vádlott vasúti tisztviselő a tolókocsinak a szénraktár perronján leendő visszatartása iránt H. P. alantasának utasítást nem adott, a T. e tényből azt a jogi következtetést vonta le, hogy V. S. vádlott büntetendő gondatlanságot követett el s ez okozatos összefüggésben van a szénnel megterhelt tolókocsinak a szénraktárból legurulásával s K. A. sértett súlyos testi sérülésével. Ez a következtetés azonban téves; mert Y. S. vádlott nem adván utasítást H. P.nak arra, hogy a tolókocsit a szénraktár perronján tartsa vissza, ezzel a mulasztással gondatlanságot nem követett el, mivel közönséges gondosság mellett előre épen azt láthatta, hogy a tolókocsi utasítása nélkül nem fog megindittatni, sőt fel sem tételezhette azt, hogy csupán a tolókocsinak szénnel megterhelésével megbízott H. P. a tolókocsit utasítás nélkül is mozgásba fogja hozni, minek következtében V. S. vádlott ellenében büntetendő gondatlanság tévesen állapitatott meg. (904. nov. 3. 8974.) 176. C: Vádlott a székesfőváros egyik nagy forgalmú útjára automobiljával annyira sebesen és szabálytalanul fordult be, hogy az uton átmenőben véletlenül útjába akadt sértettet a közlekedés irányára nézve zavarba hozta, ennek folytán őt elütötte s ily módon annak súlyos sérelmet okozott. Ez a ténymegállapítás a büntetendő gondatlanság minden elemét magában foglalván, bűncselekmény tényálladékát alkotja. (1904. decz. 20 10467/904. sz.) 177. C.: Akár mogyorószedésen, akár orvvadászaton kapta rajta a vádlott erdőör az őrizetére bízott erdőben a sértettet: az erdő, illetve a vadászati törv. szerint, nemkülönben a Bp. 142. §-a szerint joga volt azt üldözni. Abból a tényből pedig, hogy a vádlott töltött fegyverének a csövét az előle futásban menekülő sértett irányában tartotta, annak a lehetőségnek előrelátását, hogy a felhuzatlan sárkányú fegyver akaratán kívül elsülhet, még kevésbé annak a lehetőségnek is előrelátását, hogy a menekülő egyén a fegyver lövegétől sérülést szenvedhet, okszerűen következtetni nem lehet. (1905. május 31-én, 5345- sz-)