Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

&4 Btk. 290. §. nyarodása pillanatában a haladó villamos az átjáró helytől alig 15— 20 lépésnyi távolságban lehetett és bár a vonat vezetője a veszély elhárítására mindent megtett — az összeütközést vádlottnak a vágányokon levő kocsijával már ki nem kerülhette, a vonat a kocsit elütötte s ennek folytán a kocsin ülők közül S. M. és S. M.-nénak halála, vádlottnak és S. J.-nak pedig súlyos testi sérülése következett be. Az alsóbiróságok v.-at a gondatlanságából bekövetkezett eredményhez képest két emberölés és egy s. t. sértés vétségében (96. §.) mondták ki bűnösnek. C: Nyilvánvaló, hogy a káros eredmények bekövetkezése a vádlottnak büntetendő gondatlanságát megállapító ama mulasztására vezethetők vissza, a mely szerint vádlottnak, mint kocsisnak, közönséges gondosság mellett kötelessége volt a villamos vasúti vágányokra való kanyarodás és az áthajtás előtt körültekinteni és megbizonyosodni arról, hogy vasúti vonat nem jön-e; mert mint a fővárosban működő bérkocsisnak tudnia kellett, hogy a nem időszaki menetrend szerint közlekedő villamos vasúti vonatok egyike bármely perczben a keresztezni szándékolt vágányok helye felé közeledhetik és ha kocsijával közvetlenül a robogó vonat előtt megy át a vasúti síneken, a vonat kocsiját elütheti és az azon levők testi épségét, sőt életét is veszélyezteti. A gondatlanságból elkövetett bűncselekménynél, habár több jogsértő eredmény következik be, a bűncselekmény létesülésének alapját képező gondatlanság egysége és osztatlanságánál fogva azok a büntető törvénynek csupán több rendelkezését sértő, de egy cselekménynek káros eredményeiként jelentkeznek. Ehhez képest, habár a vádlott gondatlanságából két embernek halála, egynek pedig súlyos testi sértése állott is be, a Btk. 95. §-a szerint az eszmei halmazatnál fogva a vádbeli cselekmény is csupán egy rendbeli, a Btk. 290. §-ába ütköző gondatlanságból okozott emberölés vétségét állapítja meg. (905. ápr. 20. 3816.) = A C. legtöbb esetben anyagi halmazatot állapit meg, ha a gondatlanság több jogsértő eredményt okozott. Ez a helyesebb megoldás. Lőfegyver gondatlan kezelése 14 éves fiu által. Bűnösség 163. A 14 éves vádlott a F. T. tanitó fegyverét — a G. M. tanú ama figyelmeztetése daczára, hogy a fegyvert bántani nem szabad — a falról levette, azzal játszott, csettengette, azt sértett felé tartotta és azon szavakkal „most meglőlek" a fegyvert sértettre fogta, miközben az elsült, a lövedék a sértettet találta s az ekként előidézett sérülés annak halálát okozta. C.: Minthogy meg van állapítva, hogy vádlott cselekménye bűnösségének a felismerésére szükséges belátással birt és hogy a vádlott gondatlansága az volt, hogy a nélkül, hogy tudta, illetve meggyőződött volna arról, hogy a fegyver töltve van-e, vagy sem, azt a sértett felé tartotta; e valóknak elfogadott tényekre való tekintettel, figyelembe véve azt, hogy a fenforgó esetben a jogsértő ered-