Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

Btk. 270- §. 158. A főmagánvádló két tett miatt emelt vádat: 1. A Btk. 258., 259- §-aiba ütköző rágalmazás miatt azért, mert vádlott a Szabadkai Friss Újságban „Kedélyes állapotok" czim alatt kiadott czikkben a^ főmagánvádlóról azt állította, hogy „a két szabadkai tanfelügyelőt elmarta és a tanfelügyelői kirendeltséget álnok szereplésével megszüntette." 2. A Btk. 261. §. 2. tételébe ütköző becsületsértés miatt azért, mert ugyanabban a czikkben a főmagánvádlóról azt a meggyalázó kifejezést használta, hogy az iskolaszék, az u. n. felügyelő igazgatóság, testben-lélekben korrumpált képviselőjének (a főmagánvádlónak) befolyása alatt áll. Ezt a két tényálladékot helyezte vádba a vádhatározat is, de tekintettel arra, hogy a két tett egyidejűleg követtetett el, azt egységesnek minősítette és mind a kettőt a Btk. 258., 259. §§-nak súlyosabb minősítése alá vonta. így került az ügy az esküdtbíróság elé, hol főmagánvádló az első vádpontra vonatkozó vádat elejtette; az esküdtb. pedig ennek alapján az egész eljárást megszüntette. C.: A cselekményeknek bíróilag egységgé minősítése által az egyes cselekmények nem vesztik el önállóságukat olyképp, hogy az egyiknek az ítélet alól való elvonásával a másik is megszűnnék üldözhető lenni. Az egységesítés csak a büntetést kiszabó törvény szempontjából történik, de az ítélet és a büntetés ily esetben is felöleli mindakét tettet. Kitűnik ez a Btk. 111. §-ából, mely szerint eszmei halmazat esetén is fenmarad a hivatalból üldözendő cselekmény, habár az indítványra üldözendő másik cselekményre nézve indítvány nem tétetik vagy az indítvány visszavonatik. Jelen bűnügyben is ez az elv irányadó. A Btk. 270. §. 2. pontja szerint hivatalból üldözendő és a Bp. 2. §-a szerint egyedül közvádra üldözhető rágalmazásra nézve a főmagánvádló meggyőződvén, hogy vádjoga nincs, vádját elejtette, de a magáninditványra üldözendő becsületsértés tekintetében azt kifejezetten fenntartotta. A per e része tehát érdemileg külön el lett volna bírálandó és az esküdtbíróság tévedett, midőn a bíróilag egységesített cselekmény természetét félreértve, a vád egyik részét ki nem merítette; ami a BP. 384. §. 11. pont semmiségi esete. (1905. aug. 30. — 7660.) Btk. 270. §. 3. p. Valamely állomáson levő honvéd „tiszti kar" ellen elkövetett becsületsértés felhatalmazási vétség. 159. C. Az, hogy valamely kifejezés kire vonatkozik, a bizonyítékok mérlegelése alapján állapitható meg, tehát ténykérdést képez. —• Valamely állomáson székelő m. k. honvédtisztikar katonai szervezeténél fogva a honvédségnek egyik önálló részét képezi. A Btk. 270. §. 3. pontja alapján az ellene elkövetett becsületsértés vétsége miatt a bűnvádi eljárás hivatalból a Btk. 270. §. végső bekezdéséhez képest a m. k. honvédelmi miniszter felhatalmazása alapján indítandó meg. (1905 június 15. 5846/905. sz. a.) A 275. §. esete nem büntethetőséget kizáró ok. (Bp. 385. §. 1. c) pont.)