Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

Btk. 232., 233., 258. g. 67 rendelkezését sértette, egyedül a súlyosabb büntetést és büntetési nemet megállapító erőszakos nemi közösülés bűntettének szabványait alkalmazta és a testi sértésnek csak súlyosító hatályt tulajdonított. Másrészről téves a közvédőnek a minősítésre vonatkozó véleménye, mert a nemi szerveknek érzéki kéj kielégítése czéljából való egyesítése ha erőszakkal, vagy mint jelen esetben a nőszemélynek az akaratnyilvánításra tehetetlen állapotának felhasználásával^ lett foganatosítva, nem a szemérem elleni erőszaknak, hanem az erőszakos nem i közösülés bűntettének tényálladékát valósítja meg. (1904 szeptember 22. 7831. sz.) Btk. 233. §. Szemérem elleni erőszak. 118. Vádlott egy ház kapujába befordulva az apjára ott várakozott N.-hoz közeledett az alatt az ürügy alatt, hogy bogár van a szoknyáján, a leányt balkarjával hirtelen átfogván és a fal felé, setétebb helyre húzván, ott jobb kezével a leány szoknyáit a szeméremtest magasságáig felemelte s a leány ezombjait és a szeméremtestét — a leány réí-zéről, erejéhez képest kifejtett védekezés daczára és ellenállásának túlnyomó erővel legyőzése mellett — érintette. C.: A kir. tábla a Btk. megfelelő rendelkezéseit nem alkalmazta tévesen, midőn a vádbeli tettben s különösen figyelemmel arra a tényre, hogy a sértett fél a vádlottal szemben komoly ellentállást fejtett ki s vádlott túlnyomó testi erővel győzte le az ellenállást, a Btk. 233. §-ában meghatározott bűntett alkatelemét képező eröszakot felismerte, s minthogy a női ezombok és szeméremtest fogdosása, vagy akár csak érintése a nemi gerjedelem felébresztésére s illetve kielégítésére alkalmas cselekedet, az sem szenvedhet kétséget, hogy az idézett §-ban emiitett fajtalanság elkövetése is a vádlott cselekményében fenforog, minélfogva a vádbeli cselekmény a Btk. 233. §-ában meghatározott bűntett összes ismérveit kimeríti, nem pedig a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés vétségét, vagy a Btk. 249. §-át sértő szemérem elleni vétséget képezi. (1905 márczius 14. 2396. sz.) Btk. 258. §. Ügyvédről annak állítása, hogy a kezére jutott pénzt jogtalanul visszatartja rágalmazás. 119. C: Ügyvéddel szemben tett oly állítás, hogy az ügyből kifolyólag kezéhez jutott pénzt „minden igaz alap nélkül" visszatartja, hogy továbbá ő is okozója annak, hogy az árverésen befolyt összeg „eddig még fel nem derített módon" elvonatik a jogosultaktól, oly tények, melyek valóságuk esetén a büntető vagy fegyelmi eljárásra szolgálhatnak okul. (1905 február 23. 1624/1905. sz. a.) Pénztárnokról tett oly állitás, melyből pénztári hiányra lehet következtetést vonni, rágalmazás. A szándék ez esetben. 5*