Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

Btk. 165., 168. §. 55 O. P. vádlottak oly mérvben bántalmazták, hogy ez a bántalmazás 20 napon tul gyógyuló testi sértést eredményezett. C: Ebből a megállapításból jogszerűen az a következtetés vonnandó, hogy H. rendőr hivatalos eljárása alatt bántalmaztatottviszont azokból a további megállapításokból, hogy mire a rendőr az udvaron megejlent, a kérdéses csendháborítás már véget ért, hogy az komolyabb bajt nem okozott s hogy a vádlottak a lakók előtt nem voltak ismeretlenek, nem vonható az a jogi következtetés, hogy H. rendőrnek a helyszínén megjelenésekor már a rendőri beavatkozás oka megszűnt, s hogy nem volt ok arra sem, hogy a rendőr G. G.-t igazolás végett üldözőbe vegye. A megállapítás szerint ugyanis a rendőr V. V. ismételt felhívására s így rendőri tekintetből feljelentésre lépett fel s ez a fellépés, illetve a kir. tábla által is jogosnak kimondott beleavatkozás megkívánta az ily körülmények között a rendőri közegekre bizott előnyomozatot, amit a rendőr megjelenésével és G. G. űzőbe vételével meg is kezdett, azt pedig, hogy tulajdonképp mi történt, a rendőr akkor nem is tudhatta, mert azok csak a későbbi nyomozat derítette ki. Mindezeknél fogva a kir. tábla tévesen alkalmazta a Btk. vonatkozó rendelkezéseit akkor, amikor a hatóság elleni erőszak bűntettének ismérveit fenforgónak nem találta s illetve csak súlyos testi sértést állapított meg. (1904. deczember hó 6. 9991.) Btk. 168. §. Többek által elkövetett h. e. e. (165. §.) tényálladékához az e czélból történt csoportosulás nem szükséges. Egyhuzamban elk. h. e. e. és magánosok elleni erőszak. (176. §.) anyagi halmazat. 99. C.: A Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján a miatt emeltetett a s. p., hogy a Btk. 165. §-ába ütköző bűntettre kiterjedő megállapítások nem merítik ki a Btk. 165., 168. §§. alá eső bűntett fogalmát, mert nem a hivatali járatban levő küldöttség hivatali működésének megakadályozása czéljából történt csoportosulás forog fen, hanem hatósági idézés folytán tárgyaláson ügyfél gyanánt való megjelenés. Tekintettel azonban arra, hogy a Btk. 165. §-ába ütköző s a 168. §-a szerint minősülő hatóság elleni erőszaknak nem az e végből való csoportosulás, hanem az az ismérve, hogy azt többen kövessék el; továbbá, hogy azok a valóknak elfogadott tények, hogy a Btk. 165., 168. íj-ai alapján elitélt vádlottak ökölbe szorított kezekkel s oly szavak kiabálásával, hogy az urakat ki kell dobni, le a kutyákkal, fenyegetődztek, a padokra ugráltak, megfogással való fenyegetést tartalmazó szavakkal az asztalhoz mentek, az iratokat, a tollba mondás alatt álló tárgyalási jegyzőkönyvet elvették, összetépték, az ajtót elálltak, a törvényszéki jegyző zsebeit iratok végett megtapogatták, az asztalnál tárgyaló ügyvédjelöltet iratok végett megmotozták, valamint még az is, hogy a kir. törvényszéki biró, jegyző és K. ügyvédjelölt oly kényszerhelyzetbe hozattak, hogy az ablakon át hagyták el a termet: mind e tények a Btk. 165. §-ába ütköző s a 168. §. 1. bekezdésének 2. büntetési tétele sze-