Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

io8 Btk. 381 , 382., 386. §. Bár a vádlott az üzletet nem adta el, s.-eket beperelte s ekkcnt azoknak 100 K.-nán felüli vagyoni kárt okozott. C: A Btk. 379. §-ában meghatározott csalás minden ismérvét fenforgónak kell tekinteni, nem mondható tehát alaposan, hogy a bíróság a büntető törvényt tévesen alkalmazta, midőn a vád alapjául szolgáló tettet a sértettek mindegyikének esetében bűncselekménynek állapította meg, vagy midőn ezt a bűncselekményt azon alapon, mert azt meghatalmazott megbízása körében követte el, a Btk. 381. §-ának 2. pontja szerint minősitette. (1905. évi október 25-én, 9127. sz.) = A 381. §. 2. p.-ja csak akkor alkalmazható, ha a meghatalmazott ,,megbízása körében" követi el a csalást. A megbízás itt az volt, h. v. az üzletet adja el. A 2. p. esete tehát akkor forogna fenn, ha v. e megbizása körében, t. i. az üzlet eladása tárgyában csalta volna meg sértetteket; ellenben a megbízás körén kívül esik az, h. v.-t eljárásáért minő feltételek mellett illeti meg díjazás. V. tehát nem a 2. p. alá eső csalást követte el, midőn s.-ket e feltételek iránt ejtette tévedésbe. Btk. 382. §. Biztosítási csalás kísérlete. 226. V. a Dunaágban volt, a feleségével közös tulajdonul bírt s tűzkár esetére 3600 korona erejéig biztosított hajómalmát felgyújtotta, de a biztosítási összeg felvétele iránt lépéseket nem tett. A törvényszék vádlottat teljesen felmentette a gyújtogatás vádja alól azért, mert a malom vádlott tulajdonát képezte és vízen úszván, feljgyujtása által másra veszély nem háramlóit, a csalás alól azért, mert vádlott semmi lépést nem tett, hogy a biztosítási összeget megkaphassa, sőt az esetet be sem jelentette. A tábla vádlott bűnösségét a csalás kísérletében állapította meg, kifejtvén, hogy ez a csalás a tüz gerjesztése által megkezdetett és vádlottnak azon mulasztása, hogy ő a biztosítási összeg felvételére lépéseket nem tett, a kísérlet tényálladékát meg nem szünteti. C.: E tények büntetendő cselekménynek tényálladékát (382. és 65. §.) megállapítják. (1905. évi október hó 25-én, 9J38. sz.) Btk. 386. §. Vagyonátruházás a sértett követelésének lejárta és fizetési halasztások után. Bűnösség. 227. Vádlott mint üzlettulajdonos a sértett fél követelésének és a fizetésre többször nyert halasztásoknak lejárta után adta el az ö vagyis a vádlott egyedüli vagyonát képező üzletét, a melybe ö az általa hitelbe vásárolt árukat elhelyezte volt. C.: V. az a cselekménye, hogy Y.-nak a czélból, hogy hitelezőjét megkárosítsa, a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt idegenítette el az egyedüli vagyonát képező üzletét, figyelemmel a Btk.