Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

102 Btk. 355. §. C.: Tekintettel arra, hogy a vád nemcsak a váltónak jogtalan kitöltésére, hanem annak jogellenes felhasználására is irányult, erre vonatkozóan a T. véleménye el nem fogadható, mert a váltónak, mint a vádlottra bizott és értékkel biró idegen ingó dolognak a meghatározott rendeltetéstől eltérően jogtalanul történt felhasználása, a sikkasztásnak a' Btk. 355. §-ában körülirt ismérveivel bir és pedig a váltónak 200 koronát meghaladó értékénél fogva a sikkasztás bűntettének tényálladékát meríti ki. (1904. évi deczember hó 21. 10.506.) 211. Egy váltót, melynek alapján magán a vádlotton kivül még G., G.-né, R. és ifj. B. szintén váltójogi kötelezettek voltak, a nevezettek azért adták át vádlottnak, hogy azzal egy előző olyan öszszegü, szintén általuk aláirt váltót rendezzen, azaz prolongáljon; a vádlott e váltót egy takarékpénztárhoz tényleg beadta, ez azonban azt, miután az előző váltó már megóvatolva volt, el nem fogadta. Vádlott a váltót visszakapván, azt forgatmánynyal Cs.-ra ruháztatta fennálló tartozása fedezésére. C.: Ezek a tények bűncselekmény (355. §.) tényálladékát megállapítják. Vádlott és védője a Bp. 385. §-ának 1. b) pontja alapján is jelentettek be semmiségi panaszt, az indokolásban azt vitatván, hogy a tett esetleg csalásnak lenne minősíthető, mely büntetendő cselekmény miatt azonban — magánfél indítványának hiánya miatt büntető eljárásnak helye nincs. Ez a semmiségi panasz alaptalan, mert olyan tények, melyekből a váltókötelezettek bármelyikének ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtésére következtetni lehetne, megálíapitást nem nyertek, de ez a minősítés már azért is ki van zárva, mert vádlott a kérdéses váltó birtokába jogos uton jutott. (1904. deczember 23. 10.555. sz-) 212. C.: Minthogy a tábla nem fogadta el valónak a Btk. 355. §-ában meghatározott sikkasztás bűntett tényálladékának megállapítására szükséges azt a vádbeli állítást, hogy pótmagánvádló a két darab 2700 koronáról szóló váltót nem szívességből, hanem pénzszerzés czéljából adta volna át vádlottnak, s hogy ekként a két váltó vádlottra nézve idegen ingó dolgot képezett volna: a tényállásnak ilyetén megállapítása mellett a Btk. 355. §-ába ütköző sikkasztás vagy egyéb büntetendő cselekmény tényálladéka fenn nem foroghat. (1905. évi szeptember hó 7-én, 7852. sz.) A tulajdonjog föntartásának valamely ingó dolog egyes alkatrészeire büntetőjogi hatálya nincs. 213. V. egy kerékpárt adott át kijavítás végett sértetnek, ki a javítást olymódon eszközölte, hogy a kerékpár némely használhatatlan részét ujakkal cserélte ki. Ez uj alkatrészekre azután — mikor a kijavított kerékpárt v.-nak visszaadta — a tulajdonjogot a javítási költségek kifizetéséig föntartotta. V. azonban e kerékpárt a javítási költségek kifizetése előtt eladta. Sértett sikkasztás miatt följelentést