Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Polgári perrendtartás. sere köteleztessék, még akkor is joga van nemcsak mindazokat a kifogásokat a követelés fennállása és a jelzálogból kielégítése ellen érvényesíteni, a melyeket a közvetlen adós vagy az ingatlan korábbi tulajdonosa érvényesíthetett volna, hanem azokat is, a melyek esetleg a hitelezővel való közvetlen viszonyából folynak, ha a jelzálogos hitelező a közvetlen adós ellen marasztaló vagy a jelzálog korábbi tulajdonosa ellen a jelzálogból való kielégítés tűrését kimondó ítéletet nyert és a fenforgó esetben a közvetlen adósok s (). Mihály korábbi tulajdonos ellen hozott ítélet a korábbi perbe nem vont alperes mint utolsó jelzálogtulajdonos irányában hatálylyal nem bir. (Curia 1905 január 24. I. G. 501/1904.) 1320. A követelésnek, jelen esetben az egyezségileg elengedett követelési hányadnak egy része iránt a tőzsdebiróság előtt indított perben itéletileg elfogadott jogi álláspont, a követelésnek utóbb a rendes bíróság előtt peresített másik része tekintetében is irányadó. (Curia 10,05 február 14. 654/904.) 1321. A tőzsdebiróság Ítélete csak az általa eldöntött jogviszonyra nézve képezvén itélt dolgot, az indokolásában foglalt egyes megállapítások itélt dolgoknak nem tekinthetők. A k i r. ítélőtábla: A tőzsdebiróság csatolt ítéletével már jogi megállapítást nyert, hogy a felperes alperestől csak olyan váltókat tartozott elfogadni, a mely váltókon M. J. is kötelezettként szerepel és mivel a tőzsdebiróság ítéletével elbírált az a jogviszony a perben álló felek között az itélt dolog fogalma alá esik, mint ilyen ebben a perben ujabb vita tárgyává nem tehető. A k i r. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik annak az indokolásának mellőzésével, hogy peres felek által a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága előtt lefolytatott perre való tekintettel, itélt dolog fogalma alá esőnek volna veendő az, hogy a peres felek közt létezett szerződéses viszonyból keletkezett váltókat M. J. is köteles volt aláírni, hogy továbbá alperesek a kereseti váltók meghosszabbításához szükséges csereváltókat nemcsak hogy bírói letétbe nem helyezték, hanem azokat a jelen perhez sem csatolták, — felhozott és felhívott egyéb indokainál fogva és főleg azért, mert alperesek — előadásuk szerint — a szerződés teljesítésének lehetetlenségéről maguk is meggyőződtek; a szerződést — önhibájukon kivül — megszűntnek tekintik s attól való elállásukat kijelentették; már pedig a váltók csak a szerződéses viszony fennállása alatt voltak meghosszabbíthatók. (Curia 1905 április 5. 811— 818/1904.) 1322. ítélt dologról nem lehet szó, ha a kereset tárgyává tett követelés azonos is, de más a kielégítési alap. Az 1903. Sp. III. 253. számú perben azt kérték itéletileg kimondani, hogy az alperesek jogelődei néhai U. L. ellen támadt, és még 650 korona 42 fillér tök«