Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

492 Polgári pérrendtartás. birván a szolgálati vétség jellegével, a fegyelmi büntető jog gyakor­lásának tere sem nyílott s igy az elsöbiróság döntése az alperes tár­saságot szolgálati szabályzata és a vasúti üzlet-rendtartás értelmé­ben megillető fegyelmi hatóságba nem ütközik. (Curia 1905 január 27. 1609/1904. v. sz. a.) 1224. A vasúti szolgálatból való elbocsátás jogosságának elbí­rálása bírói útra tartozik. (Curia 1905 május 31. 1261/1904. v. sz. a.) 1225. A máv. tisztviselőinek fegyelmi uton történt elbocsátása esetében a rendes bíróság a fegyelmi bíróság határozatában foglalt tények s mulasztások fenforgását nem vizsgálhatja felül. (Curia 1905 október 25. 1237/1904.) 1226. Kincstári bányamérnök nyugdijkövetelése tekintetében azokra az illetményekre nézve, melyek az 1893. év előtti időre, vagyis az állami tisztviselők illetményeiről szóló 1893: IV. t.-cz. előtti időre vonatkoznak, megállapítandó birói hatáskör. A kereseti kérelem 1., 2., 3. pontja alatt előterjesztett, az 1893: IV. t.-cz. életbeléptetését megelőző időből eredő nyugdíjigény tekintetében a birói hatáskört meg kellett állapítani; mert az 1896: XXVI. t.-cz. 152. §-a ezeket az igényeket illetően az előbbi szabályokat fentartotta, mert továbbá az előbb fennállott joggyakorlat szerint a közigazgatási hatóság által előzőleg elbírált ezeket az igényeket a döntéssel meg nem elégedett fél a bíróságok előtt újra érvényesíthette. (Curia 1905 juluis 10. 9932/1904. sz. a.) 1227. Az állami gépgyárakból fegyelmileg elbocsátott hivatal­noknak arra irányuló keresete, hogy hivatalába visszahelyeztessék, illetve az állam kártérítési kötelezettsége megállapittassék, nem tar­tozik a polgári bíróság hatáskörébe. A k i r. Curia: Felperes vasgyári hivatalába törvényes jogai­val és kötelességeivel együtt teljes fizetéssel leendő visszahelyez­tetése vagy pedig alperesnek arra leendő köteleztetése iránt indított keresetét, hogy neki alperes 1903 június i-től kezdve élte fogytáig havi 233 K. életjáradék kártérítési összeget fizessen, arra alapította, hogy a szolgálatból illetékes fegyelmi hatósága, legfelsőbb fokban a m. kir. pénzügyminisztérium által történt elmozdítása és ennek folytán fizetésétől és egyéb illetményeitől való megfosztása jog- és törvényellenesen, jelesül a szolgálati rendtartás 41. §-a alkalmazásá­nak mellőzésével és 53. §. c) és g) pontja helytelen alkalmazásával mondatott ki. Ha a visszahelyeztetés iránti kereseti kérelem felperes előadása szerint akként volna is magyarázható, hogy a visszahe­lyeztetés ítéleti kimondásával csak az alperes kártérítési kötelezett­sége fog itéletileg kimondatni, de nem fog megváltoztattatni a pénz­ügyminisztérium határozata a polgári bíróság határozata által,

Next

/
Thumbnails
Contents