Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

488 Polgári perrendtartás. keletkezett-e, de ez a vizsgálat nem terjeszthető ki arra, vájjon a miniszteri jóváhagyás folytán az 1888. évi IV. t.-cz. 7. §-a 8. bekezdésének világos rendelete szerint jogerőre emelkedett határozat a közigazgatási törvényben megszabott alakszerűségek megtartása mellett, különösen a képviselőtestületnek szabályszerűen és a kellő számú tagok részvétele mellett megalakult ülésében hozatott-e? (Bupesti tábla 1905 január 10. 3228.) I217. A görögkeleti volt esperes és felettes egyházi hatósága: a főegyházmegyei consistorium között, e^peresi hivatala után járó dijázása körül felmerült vitás kérdés elbirálása birói útra nem tartozik, mivel a biróság az egyházmegyei consistoriumnak felperes egyházi hivatala után járó illetményeire vonatkozó intézkedéseinek felülbírálására nincs hivatva. A k i r. tábla: Felperes követelését oly jogviszonyból származtatja, mely nem magán, hanem közjogi természetű, felperes nem valamely magánszolgálati, hanem hivatali állása után járó és viszszatartott fizetését igényli. Miután a fenálló törvények és rendeletek értelmében a görögkeleti vallásfelekezet O Felsége legfelsőbb felügyelete alatt egyházi, iskolai, alapitványi stb. ügyeit önállóan kezeli s e vonatkozásban önálló szervezettel bir, kétségtelen, hogy felperesnek a per tárgyává és jogalap tekintetében is vitássá vett igénye felett első sorban a határozás a görögkeleti egyház illetékes fóruma s nem a biróság hatáskörébe tartozik. A kir. Curia: A kereset tárgyát nem szerződési viszonyból, tehát a magánjogból származtatott követelés képezi és nem is ily jog birlalatáról, hanem a felperes, mint volt lelkész és esperes és felettes egyházi hatósága a főegyházmegyei consistorium között, esperesi hivatala után járó díjazása körül felmerült vitás kérdés elintézéséről van szó, ez pedig birói útra nem tartozik, mivel a biróság az egyházmegyei consistoriumnak: felperes egyházi hivatala után járó illetményeire vonatkozó intézkedéseinek a felülbírálására nincs hivatva és felperes s az egyházmegyei consistorium között felmerült ellentétek megbirálására s eldöntésére a magyarországi és erdélyi görögkeleti román egyháznak Ő Felségének Schönbrunban 1869. évi május hó 28. napján kelt legfelsőbb elhatározásával megerősített szabályrendeletében megjelölt felettes igazgatási közegek vannak egyedül hivatva. (1905 január 18. 4547. sz.a.) 1218. Felperes a peres ingatlannak telekkönyvi tulajdonjogát azon alapon igényli az alperestől, mert a peres ingatlan az 1868 augusztus 10-én kelt királyi leiratban jóváhagyott szerb egyházkongresszusi határozatoknak I. 7. és 24. §-a értelemében mint egy szerb egyház községben volt két plébánia egyikének papi telke, az egyik plébánia megszűnése folytán a felperes igazgatóságának kezelése alatt levő karlóczai g. kel. szerb hierarchiai alap birtokába és tulajdonába ment át. A peres felek közt annak a vitás kérdésnek eldöntése, hogy a megjelölt hiearchiai alap a megjelölt kongresszusi határozatok és a vonatkozó rendeletek alapján a peres papi teleknek,