Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

476 Kötelmi jog. azzal az összeggel, melyet a biztosító társulat megállapít, — mely alapon — a mi szintén nem vitás — a felp. 360 korona kárpótlási összeget fel is vett, a felp. igényének elutasítására alapul azért nem szolgálhat, mert R. V. tanú szerint ö annak felp. által történt aláírásakor jelen nem volt, csak ily nyilatkozatot kifüggesztett. W. N. vallja ugyan, hogy azt felp. aláirta, de nem beszélvén magyarul, nem tudja, hogy mit mondott és magyarázott G. J. felp.-n.ek a V. alatti aláírásakor G. J. pedig azt vallja, hogy ö az összes munkásokjelenlétében magyarázta meg az okirat szövegét, s így a kir. tsz. azt, hogy felp. és alp. között a 7. alatti értelmében való szerződéses megállapodás létrejött, bcigazoltnák nem tekintheti. A kir. Curia: A 7. alatti okirattal annak tartalma szerint alp. csupán a gyártelepén alkalmazott felp.-t érhető baleset koczkázatát kívánta felp. hozzájárulásával a biztosító társaságra áthárítani akként, hogy felp. magát a netáni balesettől származó kárigényére nézve a biztosító társaság által kielégítettnek tekintse és az alp. ellen a balesetből kifolyólag semmiféle kárigényt ne támaszszon. A peres felek között létrejöttnek vitatott ez a megállapodás, mint a mely az emberi életre és testi épségre nem vonatkozik és csupán a balesetből származó kártérítés kötelezettségét szabályozza és hárítja a biztosító társaságra, egyedül abból az okból, hogy az az emberi élet és testi épséget érinti, érvénytelennek nem tekinthető, következéskép téves a másodbiróságnak az a jogi álláspontja, hogy a 7. alattit ebből az okból tekinti érvénytelennek: — minélfogva a másodbiróság Ítélete egyedül az elsőbiróság ítéletéből átvett indokoknál fogva és azért hagyatott helyben, mert bizonyítva van, hogy felp. a balesetet akként szenvedte, hogy az alp. munkavezetőjének parancsára a munkások, ezek között felp. is, az uszályha'jón vezető járót szabályellenesen tolták a hajóra, mely munka közben az egyik korhadt deszka és a bak lába eltörvén, a járó deszka felp. lábára esett és azt összezúzta; a járódeszkának ez a szabályellenes kezelése és a munkások rendelkezésére bocsátott anyag hiányossága már egymagában is megállapítja alp. felelősségét és kártérítési kötelezettségét és mert a kárnak egyösszegben való megállapításánál ennek időközi kamatjövedelme az állandó bírói gyakorlat szerint figyelembe nem vehető. (1905 szeptember 7. 4355/1904. sz. a.) A vaspályák kártérítési kötelezettsége. 1190. Megállapítja a vasút mulasztását, és ebből folyólag a vasúttal szomszédos házaknak az árviz okozta megrongálása miatti töltés nem volt ellátva a tavaszi olvadások által előidézni szokott nagyobb mennyiségű vizek elvezetésére szolgáló átereszekkel. A kir. törvényszék: Kétségtelen, hogy a bekövetkezett kárnak az alperes vasúttársaság azon mulasztása is oka volt, hogy a vasúti töltést átereszekkel nem látta el, holott közönséges gondosság mellett is tudnia kellett, hogy a tavaszi időben bekövetkező olvadás nagyobb vizet idéz elő, s ennek lefolyásáról kellőképpen nem