Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Munkaadó kártérítési kötelezettsége. Ipari balesetek. 467 határozni, ennek megállapítása azonban a munkaadó ellenőrzésén és felügyeleti körén kivül esik, s igy a túlságos megerőltetésből eredő balesetért a munkaadó felelősséggel nem tartozik. Felperes a felajánlott bizonyítás mellőzésével alaptalan keresetével elutasittatik. A kir. ítélőtábla: A felperes azt, hogy sérvét az alperes üzemének különös veszélye folytán nyerte volna, nem is vitatja, c nélkül pedig az alperes felelőssége csak ugy lenne megállapítható, ha a felperes sérülésének előidézésében valamely hiba vagy mulasztás terhelné, ilyent azonban a felperes nem is állit, az elsőbiróság Ítéletét ezért a most felhozott indokokkal kiegészített saját indokolása alapján helyben hagyni kellett. A kir. Curia: Az alsóbirósági ítéleteket helybenhagyja. (1905 deczember 6. 7245/1904. Azonos 822/1904.) 1164. A kereskedő, illetve iparos az üzemében előforduló balesetért, ha az üzem nem jár valamely különös veszélylyel, csak az esetben van kártérítésre kötelezve, ha a munkaadót a baleset előidézésében valamely mulasztás vagy gondatlanság terheli. — Első sorban a munkásnak kötelessége megítélni, hogy az általa végzendő munka az ő testi erejével arányban áll-e; és ha ezt felismeri, vagy felismerheti, kötelessége a netán még szükséges és rendelkezésére állható segitő erőt igénybe venni. Az ennek elmulasztása folytán keletkező balesetért a munkaadó nem felelős. A kir. törvényszék: Alaptalan a kereset, mert tanuk vallomásából a baleset maga akként állapitható meg, hogy felperes egy aránylag súlyosabb ládát a kocsiról leemlendő, akként mozgatott meg, hogy az rádült, őt leütötte és rá esve, karját is eltörte. A menynyiben tehát a láda megemelése felperes erejét meghaladta, — a minek megítélésére első sorban ő maga volt hivatva, módjában volt az ott mellette jelen volt másik munkás segítségét igénybe venni, vagy esetleg még a 3-ik visszatértét is bevárni. A balesetet tehát saját meggondolatlansága okozta, melynek következményeiért más felelőssé nem tehető. Keresetével ezek alapján el volt utasítandó. A kir. ítélőtábla: A jelen esetben a felperest ért baleset nem az alperes által igénybe vett üzem valamely különös veszélyével idéztetvén elő, az alperesek csak ugy volnának felelősségre vonhatók, ha a felperes azt mutatta volna ki, hogy az alpereseket a baleset előidézésében valamely mulasztás vagy gondatlanság terheli. Minthogy azonban az összes tanuk vallomása e tekintetben nem hagy fenn kétséget, hogy annak a ládának lerakására, a mely a baleset közvetlen oka, három munkás elegendő volt, az alperes czég pedig elvégzéséhez három embert rendelt ki, az alperes részéről oly mulasztást vagy gondatlanságot, a mely felelősségüket megállapítaná, annál kevésbé lehet felismerni, mert a mint az elsőbiróság is helyesen kiemelte első sorban a felperes volt annak megítélésére hivatva, hogy a láda megemelése testi erejével arányban áll-e; annak felismerésével pedig, hogy ez testi erejét meghaladja, a baleset elhárítása módjában állott az által, hogy a leemeléshez mindkét munkás 30*