Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Az állattulajdonos felelőssége. 461 lyiségben levő pinczegádort el nem kerítette, oly mulasztást képez, melyért a vagyoni felelősség az alperest mint tulajdonost terheli. (1905 október 12. 1032.) 1151. A szomszéd ház hibás építése és elhanyagolása által okozott kár gyanánt a rongálás költsége és az elmaradt bér megtérítendő. Tel intve, hogy valamely ingatlannak a szomszéd hibájából való áli meló, folvtonos rongálását a tulajdonos tűrni nem köteles és követelheti, hogy annak okai megszüntettessenek, a jelen esetben annál is inkább, mert alperesek az érintett árnyékszékek javítására közigazgatásilag több izben utasítva lőnek, az utasításnak meg is feleltek, de azzal a káros befolyást meg nem szüntették, a mit igazol a jelenlegi állapotnak szakértői felülbírálása és megvizsgálása, miből következik, hogy a közigazgatási hatóságnak 17. /. ée; B/6. alatti azon kimondása, hogy az építkezés, vagy az épület egyes részeinek átalakítása a rendészeti szabályoknak megfelel, itt irányadó nem lehet, annálfogva a felperesi kereset megítélendőnek találtatott. (Curia 1905 márczius 1. 7346/1903.) Az állattulajdonos felelőssége. (Tervezet 1780. §.) 1153. Az állattartó gazda a bikája által alkalmazottján ejtett sérülésekért felelős lévén, az ennek folytán munkaképtelenné lett cselédjének fizetni köteles. ( Curia 1905 április 19. 1266.) 1153. Az alperes kocsisa által hajtott lovak megvadultak, s a lejtőn sebes vágtatva felperes férjét — ki süket volt — elgázolták. A gazda ellen indított kártérítési kereset elutasittatott, mert a gazda a cselédje által okozott kárért csak annyiban felelős, a mennyiben oly egyént alkalmazott, ki feladatának rendszerinti teljesítésére képtelen, vagy a mennyiben a lovak megfékezése a lószerszám hiányossága, vagy a gazda egyéb mulasztása folytán nem volt lehetséges; ez azonban nem bizonyittatott. A felek egyező előadásából kétségtelen megállapítást nyer azon körülmény, hogy alperesnek a munkából hazatérő kocsisa, a midőn a d-i községnél levő lejtőn a megvadult lovakkal sebes vágtatásban lefelé haladt, ekkor a lovak felperes férjét elgázolták, ki is ennek következtében nyomban meghalt. A gazda azonban a cselédje által okozott kárért csak annyiban lehet felelős, a mennyiben bebizonyíttatnék, hogy alperes olyan egyént alkalmazott, a ki feladatának rendszerinti teljesítésére képtelen, továbbá, hogy a lovak megfékezése a lószerszám és zabla hiányossága, s igy alperes mulasztása folytán, illetve szükséges gondosság hiánya miatt nem volt lehetséges; minthogy azonban a tanuk vallomása szerint a lovak vének, törődöttek, rosszak, lusták voltak, ugy, hogy mindig ütni-verni kellett, hogy menjenek, a lovakkal alperes kocsisa egész napon keresztül a földeken szántott, tehát kifá-