Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

446 Kötelmi jog. az 5000 frtot a felperes férje által hamis névaláírásokkal ellátott s forgalomba hozott váltók kiegyenlítésére fordította. Ennél többre az A) alatti okirat szerint alperes kötelezve nem volt. Ezen tényállás mellett felperes az A) alatti okiratba foglalt szerződés érvénytelenítése iránt keresetét arra alapítja, hogy az A) alatti ügylet megkötésénél abból a feltevésből indult ki, hogy az által férjét a hamis váltók készítése miatti büntetéstől megmentheti; minthogy azonban alperes a felperes férje által készített hamis váltókat a kiegyenlítés daczára a férje ellen folyamatba tett bűnvádi eljárás miatt mind meg nem szerezhette, az a föltevés, mely az A) alatti okiratba foglalt ügylet kötésére inditó okául szolgált, hogy férjét a büntetéstől megmentheti, be nem teljesült és be nem teljesülhetett. Az erre alapított kereset azonban az A) alatti írásbeli szerződés mellett megállható alappal nem bir; mert az, hogy a szerződés megkötésénél a felek valamelyike milyen feltevésből indul ki, s hogy mi képezte részéről a szerződés kötésének inditó okát, csak ugy jöhetne a felek közt létrejött jogviszonyra nézve tekintetbe, ha az állítólag elérni kivánt czél egyúttal szerződési feltételül is megállapittatott volna, a felek közt létrejött megállapodásról kiállított A) alatti okirat pedig e részben mit sem tartalmaz. Felperes ugyan vitatta azt is, hogy az A) alatti írásbeli szerződés kiállítását megelőző szóbeli értekezések alkalmával dr. K. M. ügyvéd, mint állítólag e részben alperes megbízottja, állítólag azt a kijelentést tette, hogy a hamis váltók mind megszerezhetők, s ekként felperes férje a büntetéstől megmenthető, a mi által felperes szerint ez is önként értetődőleg az ügyletnek kikötött feltételéül lett megállapítva, anélkül, hogy azt szerinte az okiratba külön is felvenni kellett volna. Azonban, ha mindaz igaz volna is, a mit felperes e tárgyban tényelőadásként felhozott, az arra fektetett érvelése tarthatatlan. Mert jogszabály az, hogy az írásbeli szerződés mellett, az azzal egyidejűleg vagy annak kiállítását megelőzőleg tett oly kijelentések, melyek egyik vagy másik félre nagyobb terhet rónának, mint a mi az írásbeli szerződésben megállapítva van, vagy az ügyletet, az írásbeli szerződésbe fel nem vett egyéb, de az ügylet érvényére kihatással bíró feltételekhez kötnék, mint az Írásbeli szerződéssel ellentétben állók, figyelembe nem jöhetnek. Ezeknél fogva tehát alperest alaptalan keresetével elutasítani kellett. A kir. C u r i a: Nincs ugyan kizárva az, hogy az írásbeli szerződés mellett is az azzal egyidejűleg, vagy azt megelőzőleg tett oly kijelentések is birói figyelembe vétessenek, a melyek az egyik vagy másik félre az írásbeli szerződésben foglaltakon felül egyéb terhet is rónak, ha csak azok nem állanak ellentétben az Írásbeli szerződés tartalmával. Mellőzve tehát ebbeli indokát, a kir. tábla Ítéletét egyéb indokai alapján s azért kellett helybenhagyni, mert a felperes perbeli előadása s a tanúhoz intézendő kérdőpontok szerint bizonyítható tényállás szerint is felperes az A) alatti okiratba foglalt feltétlen kötelezettségét megállapító jogügyletnek érvénytelenségét annál kevésbbé vitathatja sikeresen, mert ha az alperes ügyvédje tett is olv kijelentést, hogy a felperes férje ellen a' büntető eljárás mellőztetni