Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

28 Közig, bíróság pénzügyi osztályának határozatai. A m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztályának határozatai. A bélyeg és illetékekre vonatkozó határozatok. a) Bélyeg- és illetékszabályok, i. §. 70. Az államépitészeti hivatalnak a vállalkozó részére kiadott oly tervrajzai, a melyek a vállalati szerződés kötésénél alapul nem vétettek, vagy azokat a vállalkozó alá nem irta, bélyegmentesek. (1429/1905. P. szám.) 22. §. 1. p., 43. §. d) p. 71. Oly esetben, midőn zálogjogtörlési kérvényben a törlési engedély is benfoglaltatik, a törlési engedély után járó bélyegjegyet átirni nem szükséges. (Közig, bíróság 30,916/1903. P. szám.) 89. §. 72. A perben használt feltételesen illetékmentes kereskedelmi levél, vagy ellenlevél illetékeért az felelős, a ki a levelet a bíróságnál előbb vette használatba; a későbbi perben használt kereskedelmi levél tehát már jogérvénynyel nem leletezhető. (Közigazgatási bíróság 11,277/1904. szám.) 94- §• 73. Váltó-óvás után lerovandó bélyegilletékért csakis az óvást teljesítő hivatalos közeg vonható felelősségre. Az óvás nem az illető féllel felvett jegyzőkönyv, hanem az óvást teljesítő hivatalos közegnek saját eljárását igazoló tanúsítványa, miértis az óvás után járó bélyegilletékért csakis az óvást teljesítő hivatalos közeg tehető felelőssé: a másodsorban való felelőssététele a félnek tehát az illeték;! szabályok 94. §-ára nem alapitható. (Közig, bíróság 3629/1905. P. szám.) 129. §. 74. Ha a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok (részvénytársaságok) a részvények számát és értékét a kibocsátás előtt be nem jelentik, e miatt terhükre az illetéki szabályok 129. §-a alapján birság ki nem róható. A közigazgatási bíróság: A részben mérsékelt bírságot a királyi pénzügyigazgatóság azért tartotta fenn, mert panaszos részvénytársaság a részvények számát és értékét nem a kibocsátás előtt jelentette be és így az illetékszabályok 129. §. a) pontja