Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)
20 Közig, bíróság általános közig, osztályának határozatai. gedését az összes birtokosokat kötelező hatálylyal el nem határozhatja, s a közös követelést ajándékozásképen elengedni csakis az összes birtokosok hozzájárulásával lehet. (Közigazgatási bíróság 4915/1904. szám.) Betegápolásról szóló (1898. XXI. t.-cz.) 13. §-ához. 57. Betegsegélyző pénztári alapszabályoknak az 1898: XXI. t.-cz.-kel ellentétben álló rendelkezései érvénynyel nem birnak. (Közigazgatási bíróság 2914/1904.) 58. Ha a betegsegélyző pénztár valamely tagjának kórházi ápolásába beleegyezett, az erre vonatkozó utalvány a törvény által előirt 20 heti időtartamnál rövidebb időre csak abban az esetben korlátozható, ha a pénztár a kórházilag ápolt beteget megelőzőleg segélyezte, vagy gyógykezelte, s ezen segélyezését avagy gyógykezelését kivánja törvényes kötelezettségébe beszámítani. (1435/1905. K. szám.) 59. Bujakórban ápoltak kórházi költségeit akkor is az államkincstár viseli, ha az illető beteg külföldi honos. (Közig, bíróság 3665/1905. szám.) 60. Az 1898: XXI. t.-cz. 9. §-ában foglalt „bujakór" kifejezés, mint gyűjtő fogalom a nemi érintkezésből keletkezett összes fertőző betegségeket, ezek között a ,,hugycsőtakár"-t (kankót) is magában foglalja s az ilyen betegség folytán keletkezett kórházi gyógyköltség az államkincstárt terheli még akkor is, ha az ápolt valamely betegsegélyző pénztár kötelékébe tartozott. (3554/1905. K. szám.) 61. A kórházi gyógyköltségek megtérítésének megállapításánál a kötelezettség jogalapját a betegsegélyző pénztárakkal szemben nem a pénztári utalványban minősített betegség, hanem azon betegség képezi, mely a gyógykezelő kórházi orvos által megállapittatott, s a mely miatt a fölvett beteg gyógykezelve lett. (2790— 1905. K. szám.) 63. A trachoma terjedésének meggátlásáról szóló 1886. évi V. t.-cz. 1. §-a, valamint a nyilvános betegápolási költségek fedezéséről szóló 1898. évi XXI. t.-cz. 9. §-ának a) pontja az államkincstárt a trachomában szenvedő s házilag gyógykezelt betegek után nemcsak a fölmerült orvosi kezelési, hanem az ápolási költségek megtérítésére is kötelezvén, a házilag gyógykezelt betegsegélyző pénztári tagoknak betegségük idején kiszolgáltatott táppénz pedig a tulajdonképeni ápolási költség fedezésére szolgálván: az államkincs-