Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 11. 1904 (Budapest, 1907)
78 Btk. 261. t 261. §. 12 éven aluli gyermek ellen elkövetett becsületsértés. Meggyalázó szándék fogalma. 223. Q,: Vádlott a nagykikindai állomáson ifj. P. M. és H. J: iskolás fiuk füleit megczibálváii, ez által ellenük meggyalázó cselekményt követett el, ami bűncselekmény (261. §.) tényálladékát foglalja magában. i < A védőnek a meggyalázási szándék hiányával, valamint az azzal való éi•vélése is, hogy sértettek ellen azlért, mert 12 éven aluli életkornak ellen a fülhuzás által meggyalázó cselekmény el nem követhető, figyelmen kivül hagyandó és pedig' azért, mert a meggyalázási, szándék az akaratnak oly benső megállapodása, mely czélját a külső cselekményekben fejezi kí és a törvény a cselekmény meggyalázó voltát a meggyalázott személy életkorától függővé nem teszi. (1903. nov. 3. 8916. sz.) 223/a. Vádlott az államvasutak igazgatójához czimzett zárt levélben azt irta özvegy F. S.-né főmagánvádlóról, hogy az V. J.-sal vadházasságban él és hogy tőle törvénytelen gyermeke született. C: Minthogy ez a kifejezés főmagánvádló hírnevét csorbítja s igy meggyalázó és abban a 'slértés tudata is benfoglaltatik s minthogy a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladékához a sértés czélzata mint külön alkatelem nem kívántatik meg: ennélfogva vádlott cselekménye büntetendő cselekmény (261. §.) tényálladékát kimeríti. (1903. deczember 22. 10,340. sz.) Meggyalázó kifejezés értelmezése. 'Orvosi jelentésben «simulans» kitétel (használata, politikai és közönséges becsület megkülönböztetése, sértett eljárására vonatkozó meggyalázó kifejezés, vallási traditió lábbal tiprása és utczán történt megveretés emlegetése.) 224. CL: Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy valamely kifejezés egyáltalában, vagy annak bizonyos körülmények között való használata meggyaiázást foglal-e magában? az elmélet és a gyakorlat terén nézeteltérések merülhetnek fel és tényleg igen gyakran fel is merülnek. A bíróság hivatása, hogy az elbírálás alá, bocsátott kérdést a fenforgó összes körülmények gondos mérlegelésével, legjobb meggyőződése szerint eldöntse. Az a tény, hogy a bíróság a vitás kérdést esetleg helytelenül döntötte el, magában véve még a törvénysértés megállapítására nem alkalmas. Dr. L. Gy. a vád alapjául vett jelentésében újra előadta w általa egyidejűleg kiállított leletben bizonyított azt a tényt, hogy B. K. «szimuláns.» Dr. L. Gy. pályaorvos az általa hivatása gyakorlatában tapasztalt tényekből felettes hatóságának hivatalosan tett jelentésében foglaltakért és a «szimuláns» kifejezésnek e tényekből vont következtetésként való használatáért büntetőjogi felelősséggel abban az esetben sem tartozik, ha az említett kifejezésnek az az értelem tulajdoníttatnék,