Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 11. 1904 (Budapest, 1907)

Btk. 215. I ki, mint kezes, aki ennélfogva iR. ellen a helyette teljesített fizetés megtérítése végett pert indított. E perben ;Y. ügyvéd eskü alatt tanúvallomást tett arra, hogy T. a kezességet elvállalta) s a kérdéses) 50 kor.-t lefizette R. helyett. Az utóbbi tehát pörvesztes lett, de hamis tanuzás miatt a Btk. 215. §-a alapján följelentette Y. ügyvédet. i Bpesítj, *T.: A vádtanács az eljárást csupán jogi indokból szüntette meg1 lázért, mert Y.-nak a polgári perben tett vallomását nem ,tjekintette olyannak, mint amely döntő körülményre vonatkozik; mivel jogszabály, hogy a főadósnak a kezességhez való hozzájárulása nélkül a kezes és a főadós közöítit semmiféle kötelmi viszony nem keletkezik, a jelen esetben pedig Y. is azt vallotta, hogy] a kezesség elvállalásánál az alperes, vagyis R. J. nem Violt Jelen éjsj ennek ellenkezője, vagy az, hogy a kezességhez hozzájárult volna, nem is állíttatott. A kir. ítélőüSbla fcfiem fogadta el a vádtanácsnak ezt az álláspontját. Kétségtelen, hogy a Btk. 215. §-a a hamis tanuzás alkateleméül megköveteli, hogy a hamis vallomás a polgári ügynek valamely lényeges körülményére vonatkozzék. Kétségtelen az is, hogy annak elíiönitlésére, hogy mi a lényeges körülmény, a büntető bíróság van hivatva; de nem mindig korlátlanul. JMert oly esetben, ha a polgár; per itjélettel nem nyert befejezést, vagy ha az indokolás több körülménynek a méltatására terjed, a lényeges körülménynek megállapítása vita tárgya lehet. v De vitán felül áll ez akkor, ha azt a körülményt, aminek alapján a polgári biróság döntött, a jogerős Ítélet kétségtelenül megállapi'ttja, ugjy mint a jelen esetben, midőn a marasztalás csupán,Y. vallomása alapján történt, mert annak az elbírálásába, hogy a polgári perben a bíró |a ténykérdést vagy jogkérdést helyesen döntötte-e el, a büntető biróság nem bocsátkozhatik. (1903. jun. 12. 3352. sz.) 188. Schwarz Hermán és Spitzer Dávid vádlottak a Löffler Jakab harmadrendű vádlott által M. et Cozp. ellen indított rendes perben azon hamis tanúvallomást tették, hogy III. r. vádlott néhai G. Henrik balassagyarmati ügyvédnél, mint a peres czég képviselőjénél az ő jelenlétükben 1800 frtot fizetett lo és ezen vallomásukat esküvel is megerősítették. C: E tények büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítják, mert &z a körülmény, hogy a polgári biróság Sch. Hermann és S. Dávid vádlottak, mint tanuk vallomásának jelentőséget nem tulajdonított, büntetendő cselekmény hiányát nem állapítja meg, miután la törvény azt, hogy ebből joghátrány származnék, nem is kívánja, hanem csak azt, hogy a tanú a polgári ügyben annak lényeges körülményeire nézve jegyen hamis tanúvallomást s ezt esküvel megerősítse, (1904. márczius 8. 2190. sz.) 189. CL1: minthogy a jegyzőkönyv szerint G. S. eskü alatti kihallgatása előtt a bíró kifejezetten kijelentette a félnek, hogy őt eskü alatt fogja