Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 11. 1904 (Budapest, 1907)

Közigazg. bíróság pénzügyi határozatai. 27 csak a vásártartási és helypénzszedési jog, hanem a királyi kisebb haszonvételek sincsenek felemlítve; mindazonáltal az a joggyakorlat, mely az 1875. XXII. törvényczikket megelőző adótörvényeink alapján fejlődött ki, s mely szerint a vásártartási és helypénzszedési jogból eredő jövedelem I. osztálya jövedelemadó alá vonatott, az 1875. XXII. törvényczikk életbelépte után is fentartatott s amennyibén ez a jog kiváltságon vagy más magánjogi ezimen alapult, a korábbi I. osztályu jövedelmi adó helyébe lépett tőkekamat- és járadékadó alá lett vonva. • Miután a vásártartási és helypénzszedési jog nem a földbirtokkal összefüggő jogosítvány volt, hanem külön adományoztatott, s már a telekkönyvi nyiltparancs behozatala előtt is a földbirtoktól különválasztott birtoklás tárgya lehetett, s nincs oly törvényünk, mely azt kifejezetten királyi kisebb haszonvételinek nyilvánitaná, e jogok természete tekintetében külömböző jogfelfogások foglaltak ugyan helyet, annyi azonban kétségtelen, hogy adózás tekintetében a kisebb királyi haszonvételek tágabbi értelemben vett jogkörébe tartozónak tekintetvén, e ezimen az az állandó joggyakorlat fejlődött ki, hogy adó alá vonatott. ! Kormányhatósági engedélyek nemcsak városokat, hanem legyes községeket is igen gyakran felhatalmaztak a vásártartási és helypénzszedési jog gyakorlására, abban az esetben is, ha erre magánjogi czimük nem volt, sőt oly városokban és községekben is, amelyek magánjogi ezimen jogosítva voltak e jogok gyakorlására, azok jogköre lényegesen kiterjesztetett, amennyiben a korábban magánjogi czimen gyakorolt jognál meszszebbmenő jog, több vásárnak vagy hetivásárnak tartása, más és magasabb helypénzeknek szedése lett megengedve. Különösen a törvényhatósági és rendezett tanácsu városokra nézve állott elő ez a szélesebb körü jogkiterjesztés, midőn az 1871. évi XVIII. törvényczikk 13. §. és 121. §-a, később az 1886. évi XXI. törvényczikk 15. §-a, az 1886. évi XXII. törvényczikk 132. §-a s a fővárosra nézve az 1872. évi XXXVI. törvényczikk 10. §-a a (városok által szedhető, illetőleg) igényelhető különböző vámok, illetékek és közszolgáltatások között egyenesen a helypénzeket (jelölték meg a közszolgáltatások igénybe vehető forrásai gyanánt. Még inkább fokozta e jogkiterjesztést az 1890. évi I. törivényezikk életbe lépte óta általánosabban kifejlődött az a gyaIkorlat, mely a vámokat és kövezetvámokat a helypénzekkel Tőkekamat és jaradekadó