Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 11. 1904 (Budapest, 1907)

Közigazg. biróság pénzügyi határozatai. 23 nyugy és kegydrj egységes adó alá i eső jövedelemnek veendő, amiiegyáb- ]JresetiZldó ként a törvénynek — éppen a panasz érvelésével ellenkezően — szelleméből is következik, mert a IV. osztályú keresetadló fokozatos — progressivjellegü, ennek lényegével pedig ellenkeznék, ahogy az az adózó, ki fizetését két helyről élvezi, jóval kevesebb adóval terheltessék meg, mint az, ki ugyanazt az összegű fizetést egyetlen helyről hízza. A panaszos által kifejtett azok a látszólagos akadályok, melyek az adló alá eső jövedelmek bevallásánál az adónak levonásánál stb. felmerülnek, melyeknek elhárítása, a két nyilvános számadásra kötelezett vállalat bevallásainak egységes adó alá vonása egyébként is csak a pénzügyi közegek éberségét igényli, nem tekinthetők olyan körülményeknek, melyek az adónak cum'ulativ alapon való megadóztatását, vagyis az cum'ulativ megadóztatás jogosságát kizárnák. (14088/903. P. szám.) 1 ; ' ; , I : í! ' Körorvos szabályrendeletileg élvezett látogatási dijaiból eredő jövedelmének adója. 62. Kb.: Az 1875: XXIX. i-ca.. 29. §-ának határozott rendelkezése szerint a körorvosok ebben a minőségükben húzott minden illetményük után a 26. §. rendleletei szerint adóznak és igy panaszos körorvosi minőségében szabályrendeletileg élvezett látogatási dijai után is IV. oszt. kereseti adóval rovandó meg. (12960/903. P. sz.) Általános jövedelemi pótadó jelzálogintézet által oly jelzálogkötvénynyel terhelt megvett ingatlan után, melynek alapján záloglevelet bocsátott ki. 63. Kb.: Ha valamely jelzálogintézet oly jelzálogkölcsönnel ^ jövedelmi (terhelt ingatlafeit vesz meg biróli árverésen, amelynek alapján Zálogleveleket bocsátott ki, a jelzálogkölcsön egy évi bekebelezett kamatának 10%i-a az (ingatlan általános jövedelmi pótadójából levonandó. Indokok: Az 1883. XLVI. törvényc'zikk 13. §-a értelmében a föld- és házbirtoknak törvény szerint kiszámitott általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön egy évi kamatainak 10%-a, feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve. A törvény eszerint két feltételhez köti a kamatok beszámítását, jelesül, hogy a tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön álljon fenn, másodszor, hogy a tőkével kamatok is legyenek bekebelezve. A kérdés tebitt az, hogy azokban az esetekben, midőn valamely jelzálogintézet oly jelzálogkölcsönnel terhelt ingatlant vesz meg birói árverésen, amelynek'alapján zálogleveleket bocsátott ki, fennálianak-e továbbra is a kamatok beszámításának a törvényben megállapított előfeltételei?