Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 11. 1904 (Budapest, 1907)

Közigazg. biróság pénzügyi határozatai. 17 jában érintett jogi személyekről csak annyiban tette, hogy az általuk 1887t..:c^LV' szerzett ingatlanokra nézve az illetékegyenérték fizetésének kezdetét 6. §_ a szerzés idejétől számítandó 10 évre rendelte, kimondván egyben azt is, hogy ebben az esetben ezek a jogi személyek rendszerint a teljes illeték fizetésére kötelezVék, vagyis más szóval az 1887-iki törvény csaik a Iszerzéssel járó illeték tekintetében tesz különbséget az 1881: XXVI. törvényczikk 22. §-ának a), b) ós c) pontjában emiitett jogi személyek között, mivel az illetékegyenérték fizetése iránti kötelezettség mindháromnál egyenlő és csak a teljesítés időpontja kétféle, azonnal és 10 év eltelte után bekövetkező; ellenben a mondott három rendbeli jogi személyek részéről történt átruházások illetékmérvi következményei tekintetében a három jogi személy között a törvény külömbsóget nem tesz és igy nyilvánvaló, hogy ingatlanoknak kereskedelmi részvénytársaságok által a szerzés időpontjától számított 10 év eltelte előtt magánszemélyekre történt átruházása esetén a százalékos illeték megszabására nézve az illetékszabályok 13. §-ának rendelkezései irányadók. (29,589/903. P. sz.) Birói ítélettel megállapított értékű hagyatéki vagyon illetéke. 44. Kb.: Ha a hagyatéki vagyon értéke a leltári érték mellőzésével 3. §. jogerős birói ítélettel megállapittatott, a hagyaték megilletákezésénél a hagyaték értékéül csakis a birói Ítélettel megállapított értéket lehet alapul venni. (17,617/903. P. sz.) Ugyanazon követelés iránt többrendbeli kereset alapján külömböző egyének ellen indított per ítéleti illetéke. 45. Kb.: Abból, hogy az ítéleti illeték a birói határozat hozataláért 1894 : xxvi. . t -cz. jar, önként következik, hogy az illeték annyiszor fizetendő, ahány ité- 17 g letet hoz a biróság, továbbá mert nincsen olyan törvényes rendelkezés, amely a most emiitett általános szabály alól azon a czimen, hogy a több ítélet hozatalát igénylő több per tárgya ugyanaz a követelés, kitételt állapitana meg. Nincs ilyen kivétel az 1894: XXVI. t.-cz. 17. inában sem, amelyre a panaszos hivatkozik, mert az emiitett törvényszakasznak az a rendelkezése, amely szerint ugyanazon peres tárgyra nézve a pertársak ellen hozott részitéletek az illeték! szempontjából egy ítéletnek tekintendők, csak az 1893: XVIII. törvényczikkel szabályozott sommás eljárásra és ebben is csak arra az esetre vonatkozik, ha a biróság egy keresetben érvényesített több' követelésnek egyes részeire korlátozva hoz a pertársak ellen több' Ítéletet, amikor szintén mindegyik részitélet külön illeték alá esik, de az ugyanazon peres tárgyra nézve a pertársak ellen hozott részitéletek után járó illetékek Összege nem lehet nagyobb, mint amennyi fizetendő volna akkor, ha a biróság csak egyetlen Ítéletet hozna. (9476/903. P. sz.') Megszűnt zálogjog törlése iránti per ítéleti illetéke. 46. Kb.: Valamely megszűnt zálogjog törlése iránt indított perben 20. §. a pertárgy értéke összegszerüleg megbecsülhető nem lévén, az ítéleti Grill-féle Döntvénytár XI. k. 2