Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

640 Számadás elismerésének jog-hatálya. •tévedés a könyvbe tett bevezetésnél történt. Ily helyzetben a könyv és a számla közti ellentétből oly kétely merül föl, mely sem a könyv, sem a számla alapján teljesen el nem oszlalható s azért helye van a íőeskü általi bizonyításnak. (1067/79.) 1088. Lfi.: A számadás elismerése a tévedés vagy csalás igazolhatását meg akkor sem zárja ki, hogy a számla ki is egyenlittetett. (1891. nov. 17. 379. sz.) Számadás elismerésének megállapítása a számadást átvevő hallgatása alapján. 1089. C: Ha keresk. üzleti összeköttetésben levő kereskedők egyike a részleges számlát elküldi s a másik azt átvéve, arra bizonyos időn belül nem nyilatkozik, ugy utóbb nem tehet kifogást, mert hallgatása által elismerte a számla helyességét, és csak tévedést igazolhat. (1896. máj. 8. 816/894. sz.) 1090. C: A folyó számla összeköttetésben álló kereskedők közül az, a ki a részére kiszolgáltatott pénzeket feltüntető rendes könyvkivonatot kézhez vette s az átvétel után kifogást nem emelt az egyes tételek ellen, azzal a vélelemmel szemben, hogy ő az abban felsorolt pénzeket kézhez vette, maga tartozik bizonyítani azt, hogy ezek a terhére könyvelt pénzek neki kezéhez nem jutottak. (1897. máj. 20. 555/1896. sz.) Érvényes az a kikötés, hogy a számla kifogásolás elmaradása esetén jóváhagyottnak tekintessék. 1091. Bpesti T.: A számadásnál számtani müveletek véghezvitelénél becsúszott hiba, mint tévedés, jogszerzésre alapul nem szolgálhatván; tekintettel arra, hogy az alp.-ek felp. B), illetve g-/. a. végszámlája 49. tételére vonatkozó az az előadása, hogy az abban felszámitott kőmivesmunka mennyiségének kiszámításánál számadási hiba forog fenn, való, és igy e tétel alatt felp. 26 frt 27 krral többet számitott, ennek az összegnek, mint tévedésen alapulónak követeléséhez tehát jogos igénynyel nem bir, az elsőbiróság Ítéletének e részben megváltoztatása mellett felp.-t kereseti követeléséből 26 frt 57 kr. tőkerészletre és kamatára nézve el kellett utasítani. Az elsőbiróság Ítéletének felebbezett része azonban helyben volt hagyandó a benne vonatkozólag felhozott indokok alapján és azért, mert oly (Szerződési kikötés, melynél fcgva a teljesített munkának és a munka mennyiségének és a munkáért felszámított követelés összegének nem kifogásolhatását a felek azon esetre, ha a vonatkozó számla az erre meghatározott időben felül nem vizsgáltatik, kizárják, sem törvénybe, sem általános jogelvbe, sem a jó erkölcsbe nem ütközik s igy az elsőbiróság helyesen mondotta ki, hogy az A), illetve D) és 87- a. szerződés 16. pontját módosító az a záradék, mely szerint abban az esetben, ha alp. a felp. által bemutatott végszámlát a bemutatástól számítandó egy hónapon belül nem vizsgálja felül, alp. a számlát egész teljességében elfogadni és kifizetni köteles, alp.-re kötelező és hogy alp. a végszámla ellen a felülvizsgálatra megszabott