Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)
A kereskedelmi ügyletek általános határozatai. 585 volna, felp. bármiként rendezte S. M.-mel szemben viszonyát, ha csak 1875:XIxvn. a követelés tényleges kifizetés vagy ezzel egyhatályu megszüntetési 26g g mód által el nem enyészett, ez alp. kötelezettségére befolyással nincs. C : Hh. azért is, mert midőn az üzlet átvevője az üzletátadónak kötelezettségeit magára vállalja, reá a Kt. 261. §-a értelmében kétségtelenül kereskedelmi ügyletből származó oly kötelezettséget vállal, mely közte és az üzlet átadója között a Kt. 20. §-a értelmében közös kötelezettséget képez; ennélfogva az átruházott üzlet hitelezőjével szemben az üzlet átvevője és az üzlet átadója a Kt. 268. §-a értelmében egyetemleges adósoknak tekintendők. (1891. jan. 21. 1470/90.) Ellenkező kikötés értelmezése. 973. C: Felp., úgyszintén II—IV. rendű alp. felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: Alaptalan felp.-nek az a panasza, hogy a f elebbezési bíróság jogszabályt, nevezetesen a Kt. 268. és 269. §§-nak rendelkezéseit sértette meg azzal, hogy az A. alatti okiratból kifolyóan III. és IV. rendű alp.-t a kereseti követelésre nézve feltétlen, illetve a II. rendű alp.^sel egyetemleges kötelezettségben állónak nem találta, és mert a Kt. 268. §-a szerint az, ki olyan ügylet által, a mi reá nézve kereskedelmi ügylet vagy ilyennek tekintendő, egy harmadik irányában közös kötele zettséget vállal, egyetemleges adósnak csak annyiban veendő, a mennyiben a hitelezővel történt megállapodásból az ellenkező ki nem tűnik, — továbbá a Kt. 270. §-ának az a rendelkezése, hogy a kezes a hitelezővel szemben a követelés fölbontását vagy a többi adós előzetes beperlését nem követelheti, sem tekinthető olyannak, a mitől a felek külön megállapodása mellett eltérésnek helye nem volna; és mert az A. alatti Okiratban a kereset tárgyát tevő 7000 frtra nézve a III. és IV. rendű alp.-nek egyetemleges kötelezettsége nem a főadósokkal szemben, hanem csak a kettejük között való viszonyra terjed ki, egyébként pedig ez a két alp. a főadósok mellett csak közönséges kezességet vállalt és igy a két alp. fizetésre csak a főadósságok fizetésképtelensége esetére szorítható. (1898. szept. 14. G. 190. sz.) Kimondható-e hivatalból az egyetemlegesség. 974. C: A kir. tábla Ítélete, a mennyiben az alp.-ek egyetemleges fizetési kötelezettsége meg nem állapíttatott, megváltoztattatik s e tekintetben az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben; mert az alp.-ek kétségbe nem vontán kereskedők s igy a keresetben érintett ügylet reájuk nézve kereskedelmi ügylet, ez pedig velük, mint a felp. irányában közös kötelezettséget vállaltakkal szemben a Kt. 268. §-a értelmében egyetemleges kötelezettséget von maga után; a törvény eme rendelkezésével szemben tehát arra, hogy az alp.-eknek egyetemleges fizetési kötelezettsége az ellenükben felp. javára megítélt összegekre nézve meg ne állapíttassák, nem szolgálhat indokul az a körülmény, hogy felp. az egytemlegesen való kötelezés iránt kérelmét keresetében elő nem terjesztette, mivel erre