Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)
A kereskedelmi ügyleteket tárgyazó általános határozatok. 579 961. C: Az a.-biróságok helyes indokolással mondották ki, hogy felp. 1875:^xvn a biztosítási' dij czimén fizetett 356 írt 52 krt az A. a. kötés alapján 265 § vissza nem követelheti; mert az A. alattiban foglalt eme kifejezésnek : «ohne Assecuranz» helyesen más értelem nem tulaj donitható, mint az, hogy felek között a biztosítás tekintetében az alp.-i vállalati üzletszabályaitól eltérő megállapodás létre nem jött. Áttérve a 2*/. a. csatolt emez üzletszabályzatra, helyes az elsőfokú bírónak e szabályzat 65. §-ára és a biztosítási feltételek 1. és 4. §-ára alapított azon nézete: hogy ebben az alp. vállalatnak fuvarozás végett átadott áruk biztosítása ugy1 alp.-re mint a vele szerződő félre nézve kötelezőleg lévén kimondva, felp. áruja is a feladás pillanatától kezdve alp.-nél biztosítva volt s alp. szabályzata alapján a koczkázatot viselni is tartozott; mert a fuvarozás a fuvarleveleken olvasható, tehát az érdekelt felekre nézve szerződés erejével biró kijelentés szerint alp. vállalat üzletszabályzata alapján történvén, az ebben kötelezőleg kimondott biztosítás is rendszerint a fuvarozási ügylettel együttesen köttetik meg, a két jogi cselekmény együvé foglaltatik. Kivétel e szabálytól csak oly áruk tekintetében foroghat fenn, melyek a biztosítási feltételek szerint vagy épperi nem (7. §.) vagy csak feltételesen (8. §.) biztosithatók; ez utóbbiakra s csakis ezekre nézve szükséges felek közt a biztosítás iránt külön megállapodás. Minthogy pedig felp.-nek kereseti áruja eme kivétel alá) nem esik: az ezekre alapított érvelés sem ismerhető el alaposnak. Épp oly kevéssé alapos a biztosítási feltételek 9. §-ának, valamint a 3-/. a. díjszabályok 230. lapján V. pont alatt foglalt megjegyzésre alapított érvelés is; mert az előbbi a kárnak csak egy nemét veszi ki az ott kijelölt időszakban a biztosítás alól s ebből tehát okszerüleg nem következik, hogy a biztosítás a kárnak az idézett §-ban nem emiitett egyéb nemeire sem terjedhet ki; az utóbbi pedig helyes értelmezés szerint csakis a feltételesen (8. §.) biztositható vagyis oly árukra vonatkozik, melyeknek biztosítása iránt a fentiek szerint külön megállapodásnak lehet a felvevő állomáson és az utrakelés előtt helye. — Az üzletszabályzatnak és az ennek kiegészítő részét képező biztosítási feltételeknek és díjszabályzatnak eme kivételes intézkedései tehát a 65. §-ában kötelezőleg megállapított biztosítást mint, általános szabályt nemcsak hogy meg nem szüntetik, hanem azt inkább megerősítik. Nem alapos végre arra a körülményre alapított érvelés sem, hogy alp. ügynöke a jelen esetben az áru után járó biztosítás.' dijakat a fuvarlevelekben a feladás alkalmával nem számította fel, s hogy eme dijak felszámítása csak utólag történt; mert a biztosítás érvénye az üzleti szabályokban a biztosítási dijaknak mely időben lett felszámításához kötve nem lévén, azok mindaddig, míg az áru ki nem szolgáltatott, a viteldijakkal együtt követelhetők. Az a további körülmény nem szüntette, meg alp.-nek mint biztositónak az üzlet szabályzatain alapuló felelősségét, hogy ügynöke felp. megbízottjának az áru feladása alkalmával tett azt a kijelentését, mely 37*
