Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

576 Építési anyagok eladása. 1875:xxxm 955. c.: Az A) alatt csatolt okirat tartalma szerint kétségtelen 262% az» togy egyrészről az alP- bejegyzett gyáros mint eladó s másrészről a felp. mint vevő, a felp. vizmüvébe beállítandó gép adásvétele iránt kötöttek szerződést. Ez a jogügylet tekintettel arra, hogy a felp. részére szállított gép eladása az alp. czég üzletének folytatásához tartozott, az 1875: XXXVII. tcz. 260. §-a értelmében az alp.-re nézve kereskedelmi ügyletet képez. Nem bir befolyással a jogügyletnek erre a jogi természetére az sem, hogy a kérdéses gép az alp. czég szerelőjének vezetése mellett a felp. vizmüvébe beépíttetett; mert a jogügylet a felek között lényegileg a gép megvétele iránt jött létre és az alp. annál kevésbbé tekinthető a felp.-hez való jogviszonyában építési vállalkozónak, mert a szállított gép abból következtethetőleg, hogy az ismételten kicseréltetett, nem is építtetett be akként, hogy az a vizmü állagának megsértése nélkül eltávolítható ne volna. Annak megállapítása tekintetében tehát, hogy a peres felek között létrejött jogügylet az alp.-re nézve kereskedelmi ügylet és hogy ennek folytán a szerződő felek között fennálló jogviszonyok, az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 264. §-ára tekintettel, a Kt.-ben foglalt jogszabályok alapján oldandó meg, a másodbiróság Ítéletével szemben az elsőbiróság foglalt el indokolt álláspontot. Ezek előrebocsátása után a vételügylet felbontása iránt előterjesztett kereseti kérelemre vonatkozólag is az elsőbiróság Ítéletét kellett, a másodbirósági Ítélet vonatkozó részének megváltoztatásával helybenhagyni, indokai alapján és a kereseti jogot illetőleg főkép azért, mert az alp. által szállított gép hiányai, tekintettel a gép szerkezetére és szerződésileg kötelezett erőkifejtési képességére, csak a beépítés után s akkor is csak a géptanban és különösen a vizi müvek megbirálásában jártas mérnökök által tartott vizsgálat utján voltak biztosan megállapíthatók. Ilyen körülmények között pedig az 1875. évi XXXVII. tcz. 349. §-ában meghatározott hat havi kifogásolási határidő szorosan nem alkalmazható; ebben az esetben annál kevésbbé, mert az alp. el is állott a törvény fentebb hivatkozott szakaszában meghatározott jog igénybevételétől annak következtében, hogy a felp. részéről az épített turbina szállitásától számítva hat hónap eltelte után első kifogások alapján beleegyezett abba is, hogy a turbina a szokott fékezés utján mérnökök által megvizsgáltassák nemcsak, hanem a turbinát a fékezések után ismételten ki is cserélte és az ujabban szállított turbinákért is felelősséget vállalt. Ebből pedig okszerű következtetés vonható le arra, hogy alp. a felp. részére szállitott turbinákért % felelősség terhét hat hónapon tul is viselte. (1902. márcz. 13. 7750. sz.) Iparengedély hiánya. 263 956. B pesti T.: Felp. a keresetet alp. ellen 35 forint árban vásárolt bőráruk vételára iránt indította meg. Az áruk minőségét és azoknak vételárából következtethető mennyiségét tekintve, továbbá tekintetbe véve azt, hogy alp.-nek férje csizmadia-ipart folytatott, mely