Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

750 Vétel­I875:xxxvn. hordó szesznek felp. által leendő átvételét a felek kölcsönösen elhalasztót­345% ták' ^s hogy ez az öt hordó szesa 1891. évi jun. 16-án vétetett át és hogy ennek vételára a felek által megjelölt napilapnak nem az átvétel napján (jun. 16-án), hanem május 30-án megjelent példányában közlött tőzsdei árjegyzék alapján számittatott ki, mely 11 írt 05 kr. többlet eltérést eredményezett, mivel a szesznek tőzsdei ara, a nevezett lap közlése szerint május 30-án 50 krral drágább volt, mint jun. 16-án, a mikor az átvétel teljesitetett. A hátralékos öt hordó szesz átvételének jun. 16-ára történt elhalasztása a dolog természete szerint egyedül csak az átadás, illetve átvétel határidejére, de nem a szerződés egyéb fel­tételeire van befolyással. Alp.-ek tehát bizonyítani tartoztak volna azt, hogy a szesznek utólagos átvételére a szerződéstől eltérőleg oly kikötés mellett jött létre a megállapodás, hogy az utólagosan átveendő szesz vételára nem az átvétel napján, hanem május 30-ik napján kötött tőzsdei árnál 25 krral magasabb összegben lesz felp. által fizetendő, ezt azonban nem bizonyítván, az utólagosan átvett szesznek vételára is a szerződés rendelkezésének megfelelőleg az átvétel napján jelzett bécsi tőzsdei ár alapján, ennél 25 krral magasabb összegben állapitható csak meg. Ennek folytán tekintettel arra is, hogy a kereset tárgyát képező többlet-vétel­árt alp.-ek nem a felp.-sel történt összeszámolás alapján, hanem egy hordó szesznek utánvétellel történt küldése folytán vették kezükhöz, az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával alp.-eket kellett kötelezni. (1892. okt. 26. 4231. sz.) C: Hh. (1893. nov. 24. 1785. sz.) Arfelszámitás kifogásolása. 1311. K. és V. tsz.: Mi sem akadályozza a vevőt abban, hogy az eladó árfelszámitása ellen megbízott utján tegye meg kifogását, az ily módon tett kifogásaitól tehát a jogi hatályt megtagadni akkor sem lehet, ha az eladó kijelenti is, hogy a megbízott utján tett kifogásokat nem veszi figyelembe. Az a körülmény, Ingy a vevő ujabb megrendelést tesz, semmi alapot sem nyújt arra a jogi következtetésre, hogy a korábbi arfelszámi­tás ellen tett kifogásától elállott. A vevő részéről teljesített fizetés az árfelszámitás elleni kifogásról való lemondás jelentőségével csak akkor bír, ha a vevő fentartás nélkül kifizeti az eladónak a vételár azon részét is, a melyet korábban kifogásolt. (1900. szept. 17. 230. sz.) Fizetés bizonyítása. 1312. Lf i.: Ámbár a peres felek között oly megállapodásnak létre­jötte, miszerint a külcsönös áruszállításból eredő követeléseiket árurende­lés és szállítás által fogják kiegyenlíteni, igazoltnak veendő, mindamellett, tekintve, hogy eme megállapodásnak mily ideig való fennállására nézve semminemű korlátozó intézkedés a felek részéről nem igazoltatik, ily­nemű üzleti viszonynak határozatlan ideig való fentartására pedig senkit kötelezni nem lehet és tekintve, hogy a követelés valódisága a pür során igazoltatott, alp.-t a kereseti vételárösszeg és a járulékaiban elmarasz­talni kellett. (5050/1878. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents