Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

Átvétel megtagadása747 ség nélkül eszközölhető nem volt és minthogy ez ok miatt 1875:XXXVEL alp. a meg nemi rendelttel egy tartályban küldött megrendelt áru átvé- 345 'g telét, külön kikötés nélkül is, szintén jogosan megtagadhatta: felp.-t az alp. által többletküldés miatt át nem vett megrendelt áru vételára és a felmerült költség iránt a többletküldés miatt jogosulatlanul támasztott keresetével feltétlenül elutasitani kellett. (1893. nov. 2. 1288.) C: Hh. (1894. decz. 20. 47. sz.) 1304. B pesti T.: Minthogy felp. alp. tagadásával szemben nem bizonyította azt, hogy alp. az általa beismert 200 liter eczetnél többet rendelt volna felp.-tői, ennélfogva alp., tekintettel arra, hogy felp. ez árut egy szállítmány gyanánt küldte, a megrendelt mennyiség maga tehát elkülöníthető és átvehető nem volt, a megrendeltnél jóval nagyobb mennyiségben küldött 334.5 liter árut átvenni egyáltalában nem tartozott, de nem is tartozott felp.-t az át nem vételről külön értesíteni sem, mivel felp., mint az áru feladója, az áru átvételének a Iczimzett által történt megtagadásáról a szállító vasút által különben is értesíttetett s így módjában állott az áru visszavétele iránt intézkedni. (1896. febr. 19. 209. sz.) = Hasonló határozatok: C. 885/1885., 670/1886., 397/1888., 864/1388. 8/1890., 1092/1892., Bpesti T. 1900. jan. 18. L G- 327/1899- — A Kés V. tsz. is kimondta, hogy oly esetben, midőn az eladó a megrendelt áruval meg nem rendelt árut is küld, a megrendelt árut a vevő csak akkor tartozik átvenni, hogyha annak a meg nem rendelt árutól való elválasztása könnyen lehetséges. Ámde a fenforgó esetben az egész szállítmány egy csomagban és a szállított áruk vételárának utánvételezése mellett küldetett, ebből pedig nyilvánvaló, hogy az elkülönítés nehézség nélkül eszközölhető nem volt, következéskép a szállítmány átvételét alp. jogosan tagadta meg. (1900. szept. 15. 239. sz.) Átvétel megtagadása jogosulatlan utánvét miatt. 1305. C: Vevő a más helyre küldött árut, külön kikötés hiányában az átvétel előtt kifizetni nem tartozik; az átvételt megelőzőleg pedig a Kt. 346. §-ához képest joga van az árut megvizsgálni a végből, vájjon az a kikötött vagy törvényi kellékeknek megfelelŐ-e? ezen előzetes megvizsgálás azonban az utánvétellel terhelt árunál nem foglalhat helyt, a mennyiben vevő csak az utánvett összeg kifizetése után kaphatja az árut rendelkezésére és vizsgálhatja azt meg; miből következik, hogy ha csak eladó megáll a podás szer üleg az utánvételezésre feljogosítva nem lett, vevő az utánvétel mellett küldött áru átvételére, illetőleg annak az utánvett összeg kifizetése melletti kiváltására nem szorítható. (1885. aug. 5. 548. sz.) 1306. Bpesti T.: A vételár a Kt. 345. §-a értelmében más megállapodás hiányában, vagy ha a kereskedelmi szokás, avagy az ügyletek természete mást nem követel, az áru átadásakor, illetve átvételekor, tehát akkor lévén fizetendő, mikor a vevőnek az áru miinőségét megvizsgálni módjában állott és annak szerződésszerű minőségéről meggyőződhetett, a Vevő a megrendelt árukat, ha azok hozzá utánvét mel-