Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 2. (Budapest, 1905)

704 A hallgatás mint elfogadás. I875:xxxvn.vetkezik, hogy az ajánlat beadása után is — ugy mint azelőtt — g tett megyei megrendelésekkel az alp. hallgatag kötelezte magát az ajánlatbeli árak fizetésére, mert a felebbezési bíróság Ítéleti tényállásában nincs megállapítva, hogy a kórház részére tett napi megrendelések a felp. által benyújtott ennek az ajánlatnak az alapján tétettek. Helyes tehát a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felp. ajánlatának megfelelő szerződés nem jött létre, s igy nem sértett jogszabályt aízzal, hogy a felp.-nek járó vételárra nézve nem tekintette mérvadónak az ajánlatban megjelölt egységárakat, hanem azt az árt, a mely a szállított és átvett árunak a kérdéses idóV ben tényleges ára volt. (1902. febr. 6. I. G. 542/1901. sz.) Mikor tekinthető az üzleti összeköttetés fenforgónak. 1209. C: Az a körülmény, hogy az alp. a kereseti ügyletet megelőzőleg néhány hónappal a felp.-től már vásárolt árut, a peres felek között nem létesített olyatén üzleti összeköttetést, melynél fogva az alp. a felp.-i ajánlatra a Kt. 320. §-ában meghatározott következmény terhe mellett azonnal nyilatkozni tartozott volna. (1895. szept. 25. 1375/1894.) = Azonos: Bpesti T. II. G. 73/1897. sz. 1210. Bpesti T.: Alp. nem tagadja, hogy felp.-sel ennek utazója közbenjötte mellett üzleti összeköttetésbe lépett, a mennyiben felp.nél zsákokat rendelt meg; beismerte e mellett azt is, hogy a zsákokra vonatkozó vételi ügylet megkötése alkalmával szó volt alp. és felp.-nek utazó ügynöke között arról is, hogy szükség esetén felp.-néi gépolajat is fog megrendelni. E mellett tekintettel arra, hogy felp. a C) alatti, valódiság tekintetében nem kifogásolt levél által alp.-t értesítette arról, hogy az utazó az olajra vonatkozó megbeszélést valóságos megrendelésként vette és közölte felp.-sel, és ehhez képest felp. értesítette alp.-t arról is, hogy egy hordó gépolajat, mint valóban megrendeltet, neki május havában el is fogja küldeni. Felp.-nek ez a ténye még az esetben is, ha alp. az egy hordó gépolajat előzőleg nem rendelte volna meg, hanem állítása szerint csak ígéretet tett, hogy szükség esetén megrendelést fog tenni, vételi ajánlatot képezett, mely ajánlat, minthogy alp. vissza nem utasította, tekintettel arra, hogy a zsákokra vonatkozó megrendelés által felp.-sel üzleti összeköttetésbe lépett, az a Kt. 320. §-a értelmében elfogadottnak tekintendő volt. Ily módon tehát felek közt a vételi ügylet létrejötte is bizonyítottnak volt veendő, ehhez képest pedig alp. a részére küldött kereseti egy hordó gépolaj átvételét megtagadni jogosítva nem volt stb. (1890. febr. 12. 5078/1889.) C: A T. ítélete helybenhagyatik az abban felhozott indokokból s azért, mert egy gőzmalom tulajdonosáról feltételeztetik, hogy üzlete a kisipar körét meghaladja és alp. ez irányban, illetve a kereskedelmi birói hatáskör ellen a tárgyaláskor kifogást sem tett, s mert más-