Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Könyvek bizonyító ereje a kereskedő ellen. 1875:XXXVII. könyvbe lett bevezetésnél történt a tévedés, és így a könyv s a számla 31 g közti ellentétből oly kétely merült fel, mely sem a könyv, sem a számla alapján teljesen el nem oszlatható. (1880. január 12. 1067/79.) Könyvek bizonyító ereje nemleges irányban és a kereskedő ellen 107- L f i. : A kereskedelmi könyvek bizonyító ereje nemcsak tevőleges, hanem nemleges irányban is érvényesíthető, a mennyiben ugyanis valamely bevezetés hiánya az annak tárgyát képező tény meg nem történte mellett használható bizonyitékul. (525/76.) 108. Győri T.: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja. A mi a vitás 700 frtot illeti, alp. a kereset 1. tétele alatt felszámított 1600 írtból 300 frtot azért kifogásol, mert a C. alatti levélben 1889. augusztus 19-iki kelet alatt emiitett 300 frtos fizetés, az E. alatti kimutatásban 1889. augusztus 20-iki kelet alatt emiitett 300 írttal azonos; 150 frtot pedig azért, mert az E. alatti kimutatásban 1889. szeptember 3-iki kelet alatt említett 150 frtot felp. nem folyó számlái tartozására, hanem 1889. évi szeptember hó 1-én lejárt 150 frtos váltójának kiegyenlítésére küldte, mely váltó neki ennek folytán a 3:/: alatti levél szerint vissza is küldetett. Ezen állitások bizonyításától alp. el nem zárható, mert a tévedés bizonyítása okiratokkal szemben is meg van engedve (Kt. £87. §-a), az E. alatti kimutatásban pedig, melyben a két fizetési tétel felp.-nek állítólag tévedésből — javára v^n írva, a tévedés k'igazithatása a kereskedelmi szokásnak megfelelően kifejezetten fenn is van tartva (S. E., g. 0.). Nem tagadható meg alp.-tői az sem, hogy bizonyitékul a főesküt alkalmazza; mert sem a C. és E. alattiakból, sem a per egyéb adataiból nem tűnik ki oly ténykörülmény, mely a vitatott tévedés lehetőségét kizárná. Ellenkezőleg a 300 frtos tétel tekintetében alp. előadását a C. alatti levél is támogatja; mert ha az augusztus hó 19-iki 300 írton kivül augusztus 20-án 300 frtot fizetett volna, ennek az augusztus 22-én kelt C. alatti levélben szintén meg kellett volna említtetnie, a mint megemlittetett és s'zámitásba vétetett az augusztus 19-iki fizetés, és akkor a C. alatti levél nem is tüntethetne fel alp. javára 107 frt50krnyi egyenleget, mely egyenleg pedig alp. által a keresetben helyesnek elfogadtatik. Támogatja továbbá alp.-nek a 150 frtos tételre vonatkozó előadását felp.-nek az a beismerése, hogy neki csakugyan volt alp.-nél 1889. szeptember 1-én lejárt 150 frtos váltója; valamint a 3'/. alatti levéllel igazolt az a tény, hogy pár nappal a 150 frtnyi fizetés után íelp. alp.-től egy váltót visszakapott. Nem forog tehát fenn törvényes alap arra, hogy a főeskü általi bizonyítás mellőztessék, és pedig annál kevésbé, mert alp., ha 1889. augusztus 19-én és 20-án csakugyan különkülön 300 frtot és 1889. szeptember 3-án folyó számlái tartozásra és váltóra külön-külön 150 frtot küldött, ezt feladói vevénynyel vagy postai igazolványnyal, esetleg saját kereskedelmi vagy levél másolati könyvének kivonatával könnyen kimutathatta volna, de ily ellenbizonyitékot fel nem hozott.