Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kereskedelmi czégek. 37 A. P. üzlettulajdonosi minősége a czégjegyzékben kitüntetve nern volt, :tpz és hogy a megrendeléseket és az üzletre vonatkozó más intézkedéseket 39. §. A. P. a K. F. tanúvallomása és a válaszhoz csatolt bérleti szerződés szerint az R. A. czég nevében tette meg, — harmadik egyénekkel szemben sikerrel annál kevésbbé érvényesítheti, mert alp. a per során még csak nem Í3 állította, hogy folp.-nek erről a körülményről tudomása lett volna. (1899. május 17. 6882/1889.) 71. K. és V. tsz. felebbezési tanácsa: Alp.-nek az az előadása, hogy saját be nem jegyzett czége alatt fenállott üzletét Ford. Howlandra átruházta, maga pedig üzletvezetője lett az eddigi czég- alatt tovább folytatott üzletnek, kapcsolatban azzal a beismeréssel; hogy a Verlag Luksch be nem jegyzett czég alatt folyta".', üzletét ő vezeti, ő köt a czég nevében ügyleteket, míg az uj tulajdonos az üzlettől távol Rómában lakik: kétségtelenné teszi, hogy alp. hozzájárult ahhoz, hogy az átruházott üzlet az ő eddigi czége, a Verlag Luksch be nem jegyzett czég alatt tovább folytattassék. Ez a tényállás megállapítja, alp.-nek személyes felelősségét azon megrendelésekért, melyeket a Verlag Luksch czég nevében a felp.-nél beismerten tett, mert neve a czégben benfoglaltatik s maga a czég őt tünteti fel az üzlet tulajdonosának, a Verlag Luksch czégnek általa való használata tehát, tekintve, hogy a czégbejegyzés hiánya miatt a cégjegyzékből senki sem szerezhet magának az ellenkeaőről meggyőződést,, minden harmadik személy előtt azt a látszatot kelti fel, hogy maga alp. a czégnek tulajdonosa, ez a látszat pedig, melyet az alp. hozzájárulása idézett elő, az ő személyes felelősségének megállapítására teljesen elégséges. Csak akkor szabadulhatna alp. e feL'.ősség alól, ha képes volna bizonyítani, hogy felp. tudott arról, hogy a Verlag Luksch czég másnak tulajdona s ő csak kereskedelmi meghatalmazottként vezeti az üzletet. Ámde ezt nem igazolta. Az ügy ily állásában a nem vitás hátralékos vételár s annak külön nem kifogásolt késedelmi kamata erejéig alp. felelősségét megállapítani kellett . E felelősség megállapítását nem akadályozhatta meg az, hogy felp. elébb a Verlag Luksch czéget perelte, s midőn alp. mint e czéz meghatalmazottja a bíróság előtt megjelent, Ford. Howland czégtulaidonost az ab. mint meghatalmazott személyében kérte perbe idézni, mert a beszerzett per irataiból különösen a 33624/1898. számú keresetből és felp.-nek az 1898. Sp. IV. 71/9. számú jegyzőkönyvben foglalt eskü alatti vallomásáb:: Kitűnik, hogy felp. az előbbi perben nem -ejtette el azt a kezdettől elfoglalt álláspontját, hogy alp. nem mint meghatalmazott rendelt, s hogy ő az álp.-t czégtulajdonosnak tekintette, ha tehát bízva abban, hogy a czég vagyonából kielégítést szerezhet magának, le is folytatta a czég ellen a pert, ezzel még nem vesztette el azt a jogát, hogy midőn a czég vagyonában fedezetet nem talál, a neki személyesen feleli alp. ellen felléphessen.