Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

20 Az üzleti áruk tulajdona. 5:XXXVII. Miről nevezett, a budapesti kereskedelmi és iparkamara, végül bCZL 10. § a v—1 iárás főszolgabirája, mint iparhatóság, értesíttetnek, ez utóbbi azzal a megkereséssel, hogy a mennyiben panaszlott a kiirt határidőr belül a jelen meghagyásnak nem felel meg, erről a kir. törvényszéket értesítse. (1900. június 14. 39,310. sz.) Bpesti T.: Indokaiból hh. (1903. juL 3. 1860.) Az üzleti áruk tulajdonának kérdése. 32. C: Felp.-nek további panasza az, hogy a felebbezési birósd? ítélete anyagi jogszabályba ütközik, mert az üzletben eladás végett készült valamint az üzlet berendezéséhez tartozó s annak folytatásához szükséges ingók annak tulajdonául vélelmezendők, akinek neve a czégjegyzékben tulajdonosul be van jegyezve, s minthogy bizonyítva van, hogy a kérdéses kárpitosüzletre nézve a czégjegyzékben felp. van tulajdonosul bevezetve: téves a felebbezési bíróságnak az a kijelentése, hogy a lefoglalt kárpitos áruk és berendezési tárgyak nem a felp.-t illetik tulajdonul. Azonban ez a panasz is alaptalan, mert a fentebbi vélelem az ellenkezőnek bizonyítását nem zárja ki, már pedig a felebbezési bíróság az alp. bizonyitékaival e vélelmet megdöntöttnek találta és az ítéletben megállapított és a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállásból, jelesül abból a tényből, hogy az üzletet a végrehajtást szenvedő alapította., továbbá abból, hogy az üzletet tényleg a végrehajtást szenvedő vezeti, hogy felp., mielőtt végrehajtást szenvedővel összeállóit szürszabó neje volt, s nem is rendelkezett azokkal az anyagi eszközökkel, a melyek ily üzlet megnyitásához szükségesek, hogy végrehajtást szenvedőnek azelőtt is volt Szabadkán kárpitosüzlete, hogy az ó-moraviczai üzlet csak azóta folytattatik, mióta felp. a végrehajtást szenvedővel összeállott s végül, hogy felp. és végrehajtást szenvedő közösen laknak, együtt étkeznek, helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy nem a felp., hanem a végrehajtást szenvedő tulajdonosa a kérdéses kárpitosüzletnek, s minthogy abban az irányban, hogy az Ítéleti tényállás valameV kötelező jogszabály megsértésével lett megállapítva, figyelemmel a felebbezési bíróság eljárására, már fent felhozottakra is adaí fel nem merült, a felebbezési bíróság azáltal, hogy felp.-t igénykeresetével elutasította, anyagi jogszabályt nem sértett meg. (I. G. 943. 1896 október 9.) = Hasonló: C. 6830/p. 1890., 6031/p. 1891. V. ö. még a magánjog rész I. kötetének 125., 126. számait. A kereskedő czége. Keresztnév használata. j ,g 33. Bpesti T.: Tekintve, hogy oly esetben, midőn valamely ezé; több nyelven szándékoltatik jegyeztetni, a czég azonosságának szem pontjából a czég szövegének minden nyelven mindenekben egyezőnél kell lenni; a bejegyzett «C. Ullmann» német czégnek «üllmann Ká roly»-ra fordítása pedig ezen kelléknek — tekintettel a magyar czéy