Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

13 Kereskedelmi czégjegyzékek. 1875: XXXVII. tekintettel arra is, hogy a tévedés felp.-nek az alábbiak szerint vagyoni 9 g hátrányt különben sem okozott, — felelősségre nem vonható. Ezekből folyólag alaptalan az az érvelés is, hogy alp. az által, hogy magát mint részvénytársaságot jegyeztette be, s hogy a téves czégjegyzék kiigazítását az 1891. évet megelőzőleg nem kérte, a vele szerződő feleket s így felp.-t is ezeknek vagyoni hátrányt okozó tévedésbe ejtette; alaptalan pedig azért, mert a fentebbiek szerint alp. a szervezetére vonatkozó adatokat a bejegyzés kérésekor a valóságnak megfelelően előterjesztette; azoknak alapján tehát a bejegyzést rendelő bíróság volt hivatva meghatározni azt, hogy alp. mint részvénytársaság, vagy mint szövetkezet jegyeztessék-e be? és mert e szerint alp. részéről megtévesztés nem forog fen; de nem birhat ez a körülmény befolyással a szerződés érvényességére azért sem, mert tekintettel arra, hogy alp. társaság szövetkezeti minősége mellett is felp.-t egyéb kötelezettség, mint a mire magát szerződésileg kötelezte, nem terheli, mivel a többször idézett alapító okiratok szerint alp. szövetkezet tagjai csak a biztosítási dijak erejéig vonhatók felelősségre; továbbá tekintettel arra is, hogy felp. mivel sem bizonyította azt, hogy alp. mint szövetkezet a biztosítottnak kevesebb vagyoni előnyt és biztosítékot nyújt, mint nyújtott volna részvénytársasági minőségében s hogy tényleg létező vagyona a tévesen bejegyzett 200,000 dollár alaptőkénél kevesebbet tenne ki; s igy alaposan fel sem tehető, hogy felp. a szerződést alp.-sel, ennek szövetkezeti minőségét nem tudva, kötötte volna meg: a szerződő felek viszonya felp. hátrányára egyáltalában nem változott az által, hogy a téves czégbejegyzés később kiigazittatott s alp. mint szövetkezet jegyeztetett be. Az előadottaknál fogva az elsőbiróság helyesen ítélt, midőn felp.-t a szerződős érvénytelennek kimondása és a fizetett biztosítási díj visszafizetése iránt indított keresetével mint alaptalannal elutasította; ugyanazért az elsőbiróság Ítéletét a per főtárgyára nézve az itt felhozott okokból helyben kellett hagyni. i C: A bpesti T.-nak ítélete az abban felhozott indokokból helybentagyatik. (1893. máj. 9. 1798/892. sz.). HARMADIK CZIM. KERESKEDELMI CZÉGEK A czég fogalma. Lehet-e a kereskedőnek több czége ? 10 . 30. K. és V. tsz.: Miután folyamodó Br. József bank- és váltóüzlete a keresk. egyéni czégek jegyzékének IV. kötet 141. lapján már bejegyezve van, az pedig, hogy hasonnemü üzletet más czég alatt is folytasson, a Kt.ben alapját nem találja, sőt annak 11. |-ával egyenesen ellentétben állA mig másrészt két egymástól különböző czégnek ugyanazon személy; általi