Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kiskereskedők. 11 ^ 1 A" részben sikeres, részben sikertelen felülvizsgálat költségét a 1875:™ sommás eljárási törvény 110. és 168. §-ai alapján meg kellett szüntetni. 4 j (1900. márcz. 26. G. 75. sz.) A szatócs kiskereskedő. 18. Győri T.: A Kt. 3. §-a értelmében kereskedőnek tekintendő 5. §. az, a ki a kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik. A Kt. 258. §. 1. pontja szerint feltétlen kereskedelmi ügyletet képez áruknak vagy más ingó dolgoknak továbbadás czélzatával megvétele, vagy megszerzése. — A szatócs tehát, — ki mint ilyen áruk vételével, vagy megszerzésével és tovább eladásával iparszerüleg foglalkozik, a Kt. értelmében kereskedőnek tekintendő, — s ügyleteire nézve, — a mennyiben azok kereskedelmi ügyletek — a Kt. 264. §-a értelmében e törvénykönyvnek rendelkezései alkalmazandók. — A Kt. 5. §-a kimondja ugyan, hogy a Kt.-nek a kereskedői czégekre, a könyv- és a czégvezetésre vonatkozó intézkedései nem alkalmazhatók a kufárokra, házalókra, zsibárusokra, korcsmárosokra, közönséges fuvarosokra, hajósokra és olyan más iparosokra, kiknek üzlete a kisipar körét meg nem haladja, de ezzel az intézkedésével csak a czégbejegyzésre és a könyvek vezetésére vonatkozó kötelezettség alul menti fel a törvény az illetőket: arra nézve azonban, hogy a szatócsok ne legyenek kereskedőknek tekintendők, s hogy áruszerzési ügyleteik ne legyenek kereskedelmieknek minősitendők, a kérdéses 5. §. a fent felsorolt általános szabályok alul kivételt meg nem állapit. Azonfelül a kereskedelmi törvénykönyv 259. §. 3. pontja értelmében kereskedelmi ügyleteknek tekintendők a bizományi ügyletek is, a mennyiben azokat valaki iparszerüleg folytatja; a miből folyik, hogy a szatócs még akkor is, ha árukészletét csupán bizományi ügyletek utján szerzi be, ezekre nézve a Kt. határa alá vonandó. Ezek szerint alp. nővére, ki mint szatócs a megállapított tényállás és a C) alatti szerződés szerint bizományi ügyletek megkötésével iparsz..ü!eg foglalkozott, bizományosnak tekintendő. A felp. és alp. nővére között létrejött b) alatti szerződés tehát a Kt. 259. §-ának 3. pontja szerint kereskedelmi ügyletet képezvén, a felebbezési biróság alp.-t, ki a nővére által magára vállalt kötelezettségért kezeskedett, a Kt. 270. §-ának 2-ik bekezdése alapján egyetemleges adósnak helyesen minősítette. Alaptalan ezekből folyólag alp.nek az a panasza, hogy a felebbezési biróság e ponton anyagi jogi szabályt sértett, a midőn alp.-nek egyetemleges fizetési kötelezettségét megállapította s nem mondotta ki, hogy alp. csak a főadós fizetésképtelenségének bizonyítása esetére tartozik felp. követelését megfizetni. (1899. szept. 5. G. II. 41.) Mikor haladja meg az üzlet a kisipar körét ? 19. B pesti T.: Abból a körülményből, hogy felhívott a szóban forgó szálloda üzletért évi 40 frtnyi bért fizet és ezen üzlete után 100 frtot meghaladó évi kereseti adó lett megállapítva, a kir. itélő-