Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Segédszemélyzet. 207 felett határozzon, vájjon a szolgálati hűség felp. által megszegésének 1875 esete fenforog-e vagy nem: ennélfogva a S. E. 204. §-a értelmében 59 § kellett határozni. (1897. nov. 14. II. G. 75. sz.) = A versenytilalom szerződése s kiterjesztésére lásd az 53. §-nál. = A szikvizkihordó nem kereskedősegéd. S. 10,298/1880., lásd az 55. §-nál. FÜGGELÉK A VI. CZIMHEZ. Az 1884: XVII. tcz- az ipartörvény kereskedelmi jogi vonatkozású intézkedései tekintetében kifejlődött birói gyakorlat. A tanonczokról. 1884:XV11. t.-cz. 64. §. Az iparos felelőssége, ha a megengedett időn tul dolgozó tanonezot baleset éri. 1884 • x^ 343. Felp. kiskorú fiát L. L.-t, ki 1883. április 12-én született, tcz 1897. május 8-án tanonczul adta G- A. és B- mészáros iparosokhoz, kiknek 64 g_ akkor Miskolczon volt üzletük, kik azonban ezen üzletet 1898. szeptember 10-én megszüntették, minek folytán L. L. a G- L és G. A. által 1897. február hóban nyitott hentes- és husfüstölő-intézetbe vétetett át tanonczul, hol 1898. szeptember 7-én a kolbásztölteléket zúzó gépnek tisztitása közben jobb keze középujját egészen és a mutatóujj két első izét szétzúzta, e miatt felp. a nevezett üzlettulajdonosok mindegyike ellen kártérítési keresettel lépett fel. Miskolczi tsz.: Felp.-t keresetével elutasitja. Kassai T.: Az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1900. május 14. 1503. sz.) C: A másodbiróság ítéletének 1. és 2. rendű alp.-re vonatkozó része helybenhagyatik, ellenben a 3. rendű alp.-re vonatkozólag mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztattatik, ennek az alp.-nek kártérítési kötelezettsége megállapíttatik; ennek következtében az elsőbirJság utasittatik, hogy a kái térítés összege tekintetében hozzon uj Ítéletet. Indokok: Az iparhatóságtól megszerzett iratokból kitűnik, hogy a hentes- és husfüstölő-ipar üzésére engedélyt G. I. és G. A. nyertek. G. B. tehát ennek a vállalatnak tagja sem lévén, ő a felp.-t eme vállalatnál ért kárért felelőssé nem tehető. Ugyancsak az emiitett iparhatósága iratokból az is kiderül, hogy G. A. a szóban forgó hentes- és husfüstölőüzletből 1898. május 1-én kilépett; minthogy pedig a felp.-nek ugyanezen üzlet gyakorlása közben sérülése 1898. szeptember 7-én történt, azért G. A. sem tartozik felelősséggel. Igaz ugyan, hogy a tanszerződés G. testvérek czéggel köttetett, de pusztán ez alapon G. A. felelőssége azon az időponton tul, melyen az üzletből való kilépésével közte és felp. közt a tanviszony tényleg megszűnt, ki nem terjeszthető. Ezen alp.-ek irányában tehát a kir. tábla elutasító ítélete ezekből az okokból volt helybenhagyandó; a 3. rendű alp. irányában azonban mindkét alsóbirósági ítélete megváltoztatandó s ezen alp. kártérítési kötelezettsége megállapítandó volt, mert P. A. és K. H. tanúnak vallomásából kitűnik, hogy