Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kártérítés jogtalan elbocsá+ás esetén. 1875: XXXVII kezdetét, a mely naptól ő a késedelmi kamat megfizetésére kötele*cz,e zendő volt, (1898. jan. 19. 1139/97.) 384. C.: Az a panasz, hogy az ipartörvény 97. §-a csupán az iparossegédekre és Kt. 55. §. értelmében a kereskedő segédekre nyerhetvén alkalmazást, az nem alkalmazhat az alp.-re mint fontosabb teendőkkel megbizotl czégvezetőre, alaptalan azért, mert a czégvezető, a menynyiben a főnökkel szolgálati viszonyban áll, a kereskedő segédekkel azonos tekintet alá esik. Az arra alapított panasz, hogy az ipartörvény 97. §-nak rendelkezése a főnöknek kötelezettségét segédje irányában ennek bére s egyéb illetményeinek kiszolgáltatása iránt a felmondási határidő eltelte előtt való elbocsáttatás esetére alapítván meg, az nem nyerhet alkalmazást a fenforgó esetben, a midőn a felmondás szerződés szerint eleve kilett zárva, szintén alaptalan, mert a jelen esetben pusztán az képezvén megbirálás tárgyát, hogy az alp.-nek joga van-e a szolgálati szerződés alapján természetben birt lakást a szolgálati viszonynak a főnök részérői történt megszüntetése után továbbra is használni, a felebbezési bíróság e kérdést annak a jogszabálynak alkalmazásával döntötte el, hogy a szolgálati szerződési viszonyt a főnök netáni kártérítési kötelezettsége mellett megszüntetvén, ennek következményeként a segéd a természetben élvezett illetményeknek kiszolgáltatását a szolgálati viszonynak megszüntetése után már nem követelheti, és csak annyiban hivatkozott az ipartörvény 97. §-ra, a mennyiben utalt arra, hogy e törvényszakasz ugyanezt a jogszabályt ismeri el. Ez által pedig jogszabályt nem sértett meg, mert az általa alkalmazott jogszabály nyer kifejezést az ipartörvénynek általa felhívott szakaszában. Az a panasz, hogy a felperessel kötött szolgálati szerződés meghatározott időtartamra és annak az időtartam eltelte előtt való fel nem bonthatása mellett köttetvén meg, szerződő felek megállapodása által kizárva van a szolgálati viszonynak a felp. részéről leendő idő előtti megszüntethetése, szintén alaptalan, mert a T"-5nt azt a felebbezési bíróság ítéletének indokaiban helyesen kifejtette, a segédnek a szolgálati viszonynak fentartásához, főnöke ellenkező akaratával szemben joga nincs a szolgálati szerződésnek határozott időtartamra és felmon:lhatás nélkül történt megkötése pedig csak a főnöknek esetleges kártérítési kötelezettségére birhat befolyással. E szerint az alp.-nek a felp.-sel fennállott szolgálati szerződési viszonynak a felp. részéről történt felbontása következtében nem lehet joga annak a lakásnak természetben való használatához, a melyet csupán a szolgálati viszonynak tartama alatt a szolgálati szerződés alapján használhatott. Alaptalan végül az alp.-nek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság helytelenül mellőzte az ipartörvény 176. §-ra alap'tott kifoy s így eljárási jogszabályt sértett meg annak következtében, hogy be nem kívánta az iparhatóság békéltetési bizottsága előtt letárgyalt ügy :ek iratait.