Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Visszaélés a főnök bizalmával. 1875:XXXVll.a helyiségből rendőr által eltávolítani, mindezek a felp. által elkövetett j£\ cselekmények oly természetűek, melyek feljogosították alp.-t arra, hogy b felp.-t 1887. szept. 12-én elbocsássa anélkül, hogy a jelzett időtől 1887. szept. 23-ig mint a felmondásig felp.-nek járó 110 frt és kamata megfizetésére kötelezhető volt volna. C: Hh. (89. szept. 27. 967 sz.) 319. Bpesti T.: L. F. és W. M. felp.-i tanuk vallomásával teljes próbaerejü bizonyítékot szolgáltatott felp. arra, hogy felp. K. D. a C. D. E. alatti munkakönyvekben oly szedéseket számított fel, mely szedések nem eszközöltettek, sőt a mely szedéseknek megfelelő kéziratok a nyomdába sem érkeztek. Ugyancsak ezeknek a tanuknak vallomásával begyőzetett az is, hogy oly ivek kiszedését is bevezette alp. munkakönyvébe, melyek szelje nem lettek, hanem tömöntvényből lettek nyomtatva. A nevezett két tanú egybehangzó vallomásával igazolt ama körülmények ellenében nem vehető figyelembe alp.-nek az a védekezése, hogyha oly bevezetések eszközöltettek is általa, azokból felperesre kár nem háramlott s igy bizalommal való visszaélés és az üzleti érdek veszélyeztetésének esete fenn nem forog, nem vehető pedig figyelembe alp. eme védekezése azért, mert ugyancsak Sch. Á. alp.-i tanú vallomásából kitűnik az is, hogy a héber osztálynál alkalmazott munkások nem mindegyikének volt fix fizetése, ezek a munkások pedig a végzett munka értékének megfelelő díjazásra tarthatnak csak igényt, ebből kétségtelen megállapítható és következik, hogy a nem teljesített munkáért felszámított munkabér kifizetésével felp. üzleti érdekei míg egyrészről veszélyeztettek és felp. károsodott, másrészt alp. felp. bizalmával kétségtelenül visszaélt. Minthogy pedig az 1884. évi XVII. t.-cz 94. §. 6. pontja értelmében az, ki oly tényeket követ el, melyek bizalommal való visszaélést képeznek és ezek által az üzlet érdekei veszélyeztetnek, felmondás nélkül azonnal elbocsátható: felp. alp.-t, mint ki bizalmával visszaélt és ez által érdekeit veszélyeztette, felmondás nélkül jogosult lévén elbocsátani, alp.-t felmondási időre járó díj meg nem illette, miért is az iparhatóság határozatában foglalt marasztalás helyt nem foghatván, felp.-t az abban foglalt marasztalás következményei alól felmenteni s mint jelen perre okot szolgáltató pervesztest az 1868 :LIV. t.-cz. 251. §. alapján a per és ezzel egy tekintet alá eső felebbezési költségek viselésére kötelezni kellett. Az ügy elbírálásánál nem jöhet most tekintetbe a visszaélés folytán beállott kár .összegének csekélysége, mert a felmondás nélküli elbocsátás, mint a visszaélés következménye állapíttatván meg, kérdés tárgyát egyedül az képezi, hogy fenforog-e oly bizalommali visszaélés, mely által az üzleti érdek veszélyeztetése megállapítható; ha tehát ez renforog, a károsodásra tekintet nélkül nyer alkalmazást a törv. rendelkezése, a bizalommal visszaélés esete pedig kétségtelenül begyőzetett. Felp. kérelme csakis az iparhatóság határozatának hatályon kivül nelyezése, ül. helyesebbe]i a marasztalás következményének megszüntetésére lévén