Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Czégbejegyzés és kereskedői minőséi?. 7 iparjogositványnyal bir-e, a Kt. 3. §-a értelmében kereskedőnek te- 187B:™ kintendő: s minthogy másrészt a B) és C) a. okiratokban érintett ügy- 3> § letek (350 darab osztrák és 250 darab magyar hitelrészvény eladása és vétele) a Kt. 258. §. 3. pontja értelmében kereskedelmi ügyletek s e szerint az 1881 :LIX. t.-cz. 94. § a d) pontjának kellékei fenforogván, a budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságának illetékessége az ezen ügyletből eredő perekre nézve a B) és C) a. okiratokban érvényesen köttetett ki; az elsőbiróság helyesen állapította meg e perre nézve illetékességét s ugyanazért az 1881: LIX. t.-cz. 96. §-a a) pontjára alapított felfolyamodásnak helyt adni nem lehetett. (1894. jun. 25. 2790/1894. sz.) 13. Bpesti T.: A tábla az elsőbiróság végzését helybenhagyja, a benne felhozott indokok alapján és azért: mert a kávéháztulajdonos, ki élvezeti czikkeknek bevásárlával és azoknak természetben vagy feldolgozott állapotban továbbadásával s igy a Kt. 258. §-ának: 1. pontja alá eső feltétlen kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, a Kt. 3. §-a értelmében, tekintet néfkül arra, hogy a kereskedelmi czégjegyzékbe bejegyezve van-e vagy nem, kereskedőnek, kávéházi üzlete pedig kereskedelmi üzletnek' tekintendő és mert a keresethez A) a. másolatban csatolt, nem kifogásolt szerződés tárgyát nemcsak az üzletberendezésnek, hanem a szerződés utolsó pontja értelmében egyszersmind az üzleti áruknak is, tehát az egész üzletnek' átruházása képezte és igy az elsőbiróság helyesen állapította meg, hogy felp. keresetét kereskedelmi üzlet átruházása iránt megkötött szerződés alapján indította. (1896. jan. 8. 3864/1895.) A kereskedői minőség kezdete. 14. B pesti T.: A felebbezési bíróság az ujabb felebbezési tárgyalás során a felp. által csatolt, nem kifogásolt L) és M) alatti okiratok és alp. kifejezett beismerése alapján tényként állapította meg, hogy alp. gőzmalom-tulajdonos, tehát a Kt. 3. §-a értelmében kereskedő. Ezzel szemben nem jöhetett figyelembe alp.-nek az a panasza, hogy miután a gőzmalom üzembe vételét tárgyazó telep-engedélyt az L) alatti okirat szerint csak 1893. évi július hó 8-án nyerte el, a kezességnek 1893. évi július hó 6-án történt elválása idejében kereskedő nem volt. Mert a felebbezési bíróság alp.-nek1 kereskedői minőségét megállapító kimondását az L) alatti közokirat egész tartalmára alapítván, ennek tartalma szerint pedig alp. a! gőzmalom iparengedélyezését még 1893. évi június hó 14-én kérelmezvén, nyilvánvaló, hogy alp. a szóban levő kereskedői vállalatba már ekkor, tehát a kezesség elvállalását megelőző időben ment be, és igy a kezesség elvállalása idejében (1893. július hó 6-án) már kereskedőnek volt tekintendő. De nem jöhetett figyelembe alp.-nek az a panasza sem, hogy mivel a kezességvállalás neki mint gőzmalomtulajdonosnak üzleti köréhez nem tartozhatik, a felebbezési bíróság a Kt. 261. §-át a fenforgó esetre helytelenül alkalmazta. Mert a Kt. idézett §-ában általánosságbari említett szerződés fogalma alá a kereske-