Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

163 A szolgálati szerződés tartalma. 5:tczXVIT v^em^nye alapján megállapított összeghez tarthat igényt. (1897. máj. 6. 1043. sz.) Pótmunkák díjazása. 278. K. és V. tsz. : Ha az állandó szolgálatban álló, meghatározott fizetéssel ellátott alkalmazott a rendes szolgálatidőn kívül szolgálatot teljesít a főnök részére és ezért a munkáért szolgálatának tartama alatt nem kér külön díjazást főnökétől s ilyen díjazást a szolgálatadó sem ígér neki, az alkalmazott magatartásának nem lehet más értelmet adni, mint azt, hogy a rendes szolgálati időn kivül teljesített szolgálataiért főnökétől külön díjazást maga sem igényel, s hogy azokért is díjazva találja magát azzal az állandó fizetéssel, amelyet főnökétől élvez: utólag tehát az alkalmazott a rendes szolgálati időn kivül teljesített szolgálataiért főnökétől külön díjazást nem igényelhet. (1900. nov. 24. 640. sz.) Szolgálati szerződés tartalmának hallgatólagos megállapítása. 279. G: Alp. a felebbezési bíróság ítélete szerint a jelen újított perben érdemileg azzal védekezett, hogy közte és felp. között az 1889. év márczius havában az A) alatti okiratban foglalt megállapodás hatályának megszűntével egészen uj szerződés jött létre. Erre nézve a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás az, hogy alp. az 1889. év márczius havában a szolgálati szerződést felp.nek felmondotta, azonban a 6 heti felmondási időn belül az a felmondást visszavette és megszakítás nélkül a felp. szolgálatában megmaradt; egyedül az iránt történt ekkor a felek között kölcsönös megegyezésszerü nyilatkozat, hogy azután alp. évi fizetése 200 írttal, illetve alp. szerint 400 írttal több lesz, és hogy alp. a felp. érdekében kevesebbet utazik és inkább az üzlet belső ügyeivel foglalkozik, ellenben ez alkalommal az A) alatti okiratról, illetve az ebben foglalt kikötésről szó sem volt. Ez a tényállás a S. E. 197. §. szerint a felülvizsgálati eljárásoan is irányadó; mert alp. szolgálati fizetésének felemelése, illetve ennek mérve az alábbiaknál fogva az ügy érdemi eldöntésére nem bír befolyással és mert a S. E. 95. §. szerint a felebbezési bíróság a félnek eskü alatti kihallgatását elrendelheti, de elrendelni nem köteles, és ténybeli meggyőződését a S. E. 64. §-nak értelmében a fél eskü alatti kihallgatása nSkül is belátásához képest alkothatja meg. Ebből a tényállásból pedig a felebbezési bíróság jogszerűen vonta le azt a következtetést, hogy az A) alatti okiratban foglalt kikötés az 1889. évi márczius hóban hatályát nem vesztette; mert magában véve a szolgálati fizetés felemelése és a szolgálati működési kör kiterjesztése mint a szolgálati szerződésnek kizárólagos alkateleme, hanem csak egyik feltétele, egy egészen uj szolgá'ati szerződés jogi minőségével nem bir, és igy jogilag nem ered-