Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

154 Ügynök provisió igénye. 1875: XXXVII. Ügynök provisió igénye. tcz. 53., £4 §§. 252. C: Kereskedelmi szokás az, hogy azoknak a megrendelőknek közvetlen megrendelései után is provisió illeti azt az ügynököt, a ki a megrendelőt mint vevőt az üzletnek hozta, miért is az ügynök az ily megrendelések után is azon egész idő alatt, a mig az eladóval jogviszonyban áll, jogosítva van a kikötött vagy szokásos provisiót követelni. (1899. nov. 21. 899. sz.) 253. B pesti T.: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyta. Indokok: Minthogy íelp. követelése ügynöki provisióból áll, melyre nézve sem a törvény, sem a felek szerződése nem tartalmaz olyan intézkedést, hogy e tartozást a főnök tartoznék az ügynökhöz elvinni, vagy elküldeni; minthogy az ügynöki provisió természetéből is az következik, hogy a kiérdemelt ügynöki dijak felvétele végett az ügynök köteles főnökét felkeresni és nem a főnök tartozik a dijakat az ügynökhöz elvinni: nyilvánvaló, hogy az alp. a felp. iránti kötelezettségének eleget tett az által, hogy a felp.-t megillető provisió összegeket a pénztárban készletben tartotta lés lerről a felp.-t esetről-esetre értesítette és hogy e szerint alp.-t a kereseti követelés kifizetése körül késedelem nem terhelvén, felp. késedelmi kamatot nem igényelhet. De nem jöhet figyelembe felp.-nek az az érvelése sem, hogy ő 1897. évben alp.-hez a kiérdemelt dijairól nyugtát küldött és alp. a dijak kifizetését ennek daczára megtagadta. Mert felp. ezt az állítását csak a válasziratban kinált főe&küvel kívánta bizonyítani, ez a főeskü pedig, tekintettel arra, hogy annak szövegében az időpont a mikor felp. a nyugtát alp.-hez küldte, határozottan megjelölve nincsen, határozatlan szövegezésénél fogva bizonyítékul nem szolgálhat. Minthogy alp. teljesen pervesztes, az 1868 :LIV. t.-cz. 251. §-a alapján a perköltség viselésére helyesen köteleztetett. C: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik a törvény intézkedésének hiányára alapított indok mellőzésével a benne felhozott egyéb indokok alapján és azért; mert az A) alatti levél szerint alp. 1898. aug. 23-án, tehát még a kereset beadása előtt a kereseti tőkekövetelést felp.-nek feltétlenül rendelkezésére bocsátotta és a per folyama alatt tényleg meg is fizette; azt pedig, hogy annak felvétele végett alp. pénztáránál az A) alatti levél vétele után és a fizetés teljesítése előtt jelentkezett, de alp. a fizetést ekkor megtagadta vagy valamely feltételhez kötötte volna, felp. maga sem állítja és az alp. tagadása ellenében bizonyítani meg sem kísérletté azt, hogy a kereseti követelés fizetésére valamely meghatározott lejárati idő köttetett volna ki és mert e szerint alp. a fizetésben késedelmesnek tekinthető nem lévén, a kereseti követelés ugy a tőke, valamint a kamat tekintetében alaptalan. (1900. augusztus 30-án 484. sz.) Ügynök megvesztegetésével létrejött ügylet joghatálya. 254. Felp. a V. és társa czégnek vezérügynöke volt és ez a czég a felebbezési biróság ítéletében megállapított tényállás szerint kijelentést is tett az iránt, hogy a felp.-nek a vele való viszonyát olyannak tekinti, a mely