Beck Hugó (szerk.): Kereskedelmi jog 1. (Budapest, 1905)

Kereskedelmi meghatalmazottak. 12b vonatkozik s azzal bármi összefüggésben állana; tagadta a 2'/. alatti 1875:^^xv11valódiságát és különösen azt, hogy az aláiró E. E. megbízási jogosult- 4g sággal birt. Felp.-nek ezen tagadásai azonban figyelembe vehetők nem voltak, mert az A. alatti váltó gazdasági gépek vételára fejében adatott, annak összege a 2'/. alattiban kitüntetett vételárral teljesen megegyez s ezzel szemben felp. a per folyamán nem is állította, hogy alp.nek 1887. évben általában s különösen 285 frt értékű más gazdasági gépeket is eladó ttj mert felp. a válaszban nem tagadta, hogy a 2*/! alatti okiratot E. E. állította ki, sőt ott a 2-/. alatti okiratot maga is E. E. által aláirotínak mondja, — minélfogva az okirat valódisága ellen tett kifogás az aláírásnak tagadását magában nem foglalhatja. S mert felp. az E. E. által kötött szerződést foganatosította, az azáltal eladott gépeket alp.-nek elküldte, az E. E. által átvett váltót alp. ellen érvényesiti s ezen tényei által E. E.-nek ténykedését, ha ez arra előzetesen meghatalmazva nem lett volna is, utólagosan jóváhagyta, — ebből kifolyólag pedig az E. E. által engedélyezett fizetési határidőket is betartani köteles. (1889. okt. 28.) Utazó áital való megtévesztés. 212. Azokat az árukat, a melyeknek vételárát a felp. követeli, a i'elp. Sch. Á, nevü utazójánál rendelte meg az alp. Sch. Á. a megrendelés alkalmával biztosította az alp.-t arról, hogy felp.-nek a kinált pajzsos csövű, úgynevezett «Unicum syphon» fejekre szabadalma van, és hogy az alp. ebben bizva, mint szabadalmazottakat rendelte meg ezen syphon-fejeket azzal a kikötéssel, hogy Kassán kizárólag neki legytenek ily szabadalmazott syphon fejei és felperes, mint a vonatkozó szabadalom tulajdonosa e helyen ne csináljon neki concurrentiát és ilyen syphon-fejeket más forgalomba ne hozzon. A felp.-nek az eladott árukra szabadalma nem volt. Bpesti T.: A tényállás a S. E. 197. §. első bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. A felülvizsgálati kérelemben nem, hanem csak a felülvizsgálati szóbeli tárgyaláson felp. által felhozott, a felp. utazója által átadott ellenlevélre vonatkozó körülmény pedig, tekintve, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglalt támadási alap a szóbeli tárgyalásra ki nem terjeszthető, (S. E. 190. §. 2. pont) figyelembe nem jöhet. Az ezek szerint jogszabály megsértése nélkül megállapított tényállásból pedig a felebbezési bíróság Ítéletének vonatkozó indokainál fogva helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy alp. a kereseti ügylet lényeges feltételére nézve megtévesztetett, és hogy e megtévesztés az ügylet érvénytelenségét vonván maga után, felp. alp.-től vételárt nem követelhet. A felülvizsgálati kérelemben felhozott az a panasz, hogy a felebbezési bíróság az 1895: XXXVII. tcz. 34. §-ában foglalt azt a jogszabályt mellőzte, hogy a bejelentett szabadalom tárgya a jogtalan használat ellen épp oly védelemben részesül, habár csak ideiglenesen, mint a már szabadalmazott találmány, azért nem bir nyomatékkal, mert a megállapított tényállás szerint alp.nek vételi elhatározására épp az árunak állított szabadalmazott volta lényeges befolyást gyakorolt, és igy az ügylet érvénytelenségét már